Bezzeg régen! – Nosztalgia a kommunizmus iránt egy poszt-szocialista országban

Mondjuk akkoriban nem volt nagyobb az agymosás, mint manapság.

Sej a te lobogódat büdös szelek fújják... Holnapra megforgatnád az egész világot, mi, Demeter?

"A nosztalgia nem más, mint a jelennel való elégedetlenség, s nem a nem-demokratikus rendszerek igazolása " Milyen pszichológia az, amelyik politizál? A nosztalgia egyáltalán nem ez, te faszkalap.

Inkább erről van szó, Demeter: A kommunista Tanácsköztársaság ideologiája ugyanott gyökeredzik mint a mai kapitalista globalizmus, csak ott osztálylapú egyenlőséggel akarták a világot megváltani ma pedig az emberi jogokkal. Mindkettő egy univerzalista központi hatalom utópiáját tűzi ki célul, nem csoda hogy a kommunisták hamar megtalálják az ideológiai párhuzamokat az európai egyesült államok víziójával. Ne legyenek kétségeink. A kommunista eszmék és a globalizmus egyszerre alakította/alakítja a társadalmakat világ szerte. Csak nyugaton mindig finomabb eszközökkel, keleten mindig brutálisakkal. A társadalmi osztályokat valójában nem törlik el, csak átrendezik. A nemzeti karaktert meghatározó hagyományos partikuláris alapokon álló értékes réteggel szemben a kommunizmus és a kapitalizmus egyaránt fellépett, ezeket felszámolták, vagy eljelentéktelenítették (arisztokrácia, polgárság, parasztság). Helyette kasztszerűen létrehozták a felső osztályt, középosztályt és a munkásságot. Ezek a kulturálisan kiüresedett rétegek már kevésbé alkalmasak a nemzeti identitásuk őrzésére így fogékonyabbak a külföldről jövő hatásokra. A technikai fejlődés és a tömegtermelés, a nyereségorientált kapitalista-globalista projektet tette nyertessé történelmileg. A globalista projekt ennek megfelelően „a kényelem világméretű társadalmának” megteremtését tűzi ki célul, amelyben a társadalom valamennyi rétege számára biztosítják a kikapcsolódást könnyen elérhető és változatos utazási lehetőségek, szórakozás, sport, szexuális élmények formájában. „Az Embert úgy kell irányítani, hogy azt higgye, ez a modern, a modernitása pedig a teljesítményét tükrözi, a képességet, hogy minél többet, és lényegében mindent élvezhessen, ami körülveszi.” Ennek eszközei a média, a divat és a kultúra kézben tartása: „Ha így ellenőrzés alatt tudják tartani a fiatalok (vagyis a jövő felnőttjeinek) érzékeit, nyitott út vezet a politika, a jogrendszer és az oktatás mélyreható alakíthatóságához.”