„1. A Vitézi Rend nem nevezhető sem náci, sem szélsőjobboldali szervezetnek/jelképnek. »A Vitézi Rend egészét fasiszta kollaboránsnak nevezni nyilvánvalóan nem lehet, a kérdés ennél összetettebb. Az 1944. márciusi német megszállás előtt a szervezet kifejezetten elítélte a nácizmust és a nyilas mozgalmat, volt bennük kifejezett németellenesség is. De azt sem lehet elvitatni, hogy tagjaik közül többen együttműködtek a német megszállókkal« – mondta a Válasz.hu-nak korábban Kerepeszki Róbert történész, a téma szakértője, aki korábban könyvet írt a Vitézi Rendről. A történelem bonyolult: a Vitézi Rendet tekinthetjük az 1939-es zsidótörvény egyik legnagyobb haszonélvezőjének (a törvény rengeteg birtokot jutatott az Országos Vitézi Szék részére), a náci típusú szélsőjobboldal magyarországi megerősödését azonban a Vitézi Rend főkapitánya, Horthy Miklós elítélte, sőt »mélyen megvetette a nyilas mozgalmat, és ezzel összhangban a szervezet tiltotta is tagjai számára a szélsőjobboldali pártokba való belépést.« A német megszállás elleni tiltakozásként 1944 áprilisában több képviselő kilépett a kormánypártból, köztük Magasházy László vitézi törzskapitány, a kormányzó korábbi szárnysegéde, valamint Martsekényi Imre, gróf Hunyady Ferenc és Várady László, akik szintén a Vitézi Rend tagjai voltak. Ugyanakkor vitéz volt Sztójay Döme is miniszterelnök, a németek kiszolgálója is.
2. Nem Gorka Sebestyén, hanem édesapja kapta a Vitézi Rendet, és nem Magyarországon, hanem az emigrációban. A Vitézi Rend 1920-tól, megalapításától 1945-ös betiltásig működhetett Magyarországon, de tény, hogy a rend tagjai a kitüntetéshez kapcsolódó hagyományt az emigrációban is fenntartották. Gorka Pál tagja volt az antikommunista ellenállásnak, az 1956-os forradalom után menekült Angliába, ahonnan közel négy évtized után települt vissza Magyarországra. Idősebb Gorka a Vitézi Rendet az emigrációban kapta. Ez tehát nem a Horthy által adományozott cím, hanem annak a tovább élése. A Vitézi Rend saját szabályai szerint egyenes ágon örökölhető, ezért viselheti jelvényét Gorka Sebestyén.”