Az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a globális felmelegedés, pedig vizeink integritását a földi élet megmaradása szempontjából nyilvánvaló prioritásként kellene kezelnünk.
„Európa az ipari forradalom és a modernizáció úttörőjeként globális történelmi felelősséggel bír természeti erőforrásaink nem fenntartható használatának elterjedéséért, így e drámaian környezetfogyasztó folyamatok és trendek megfordítása is elsősorban Európa felelőssége. Ahogy Európa nemcsak az európai emberekből és intézményekből áll, hanem a minket körülvevő és velünk sorsközösségben élő számos élőlény,
Saját életfeltételeink biztosításán túl azért is fontos ez, mert emberhez igazán méltó életet csak világunk alapvető értékeit tisztelve élhetünk.
A természet alapvető érdekeit és jogait semmibe vevő iparosítás és bolygófogyasztói szemlélet az ökológiai rendszerek regenerálódását alapjaikban fenyegető környezeti károkhoz és gyökeres szemléletváltást sürgető globális válsághoz vezetett. A fenntartható gazdálkodás emlegetése azonban mindaddig jámbor óhaj marad, amíg szükséges jogi alapjait meg nem teremtjük és nem emeljük törvényerőre.
Az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a globális felmelegedés, vagyis a légkör nem fenntartható használatának megállítása, különösen a párizsi klímacsúcs kapcsán, de vizeink nem fenntartható használata ehhez képest globális szinten kevesebb figyelmet kapott, pedig vizeink integritását a földi élet megmaradása szempontjából nyilvánvaló prioritásként kellene kezelnünk, pártpolitikai vitáktól független evidenciaként.
A természet jogi védelmével, jogainak elismerésével kapcsolatos kezdeményezések minden fontosságuk ellenére a nagyközönség és a döntéshozók számára általában túl absztraktnak tűnnek. Jelen felhívásunk célja, hogy a mára szükségessé vált alapjogi szemléletváltás mindenki számára konkrét és személyes elkötelezettséggel járó formában öltsön végre testet, vízforrásaink elemi jogait az adott európai országban legkedveltebb tavakkal és folyókkal nevesítve.
az adott ország megfelelő jogi fórumain és jogvédő szervezetein keresztül éppúgy mint az Európai Unió megfelelő közös fórumain, közös joganyagaiban, illetve jövőbeli jogharmonizációjában.
Az utóbbi évtizedekben a magyar jogalkotás több esetben nemzetközi szinten is élenjáró, előremutató precedenst teremtett. A világon elsőként ismertük el és intézményesítettük a jövő nemzedékek jogainak képviseletét, illetve az új Alaptörvény a nemzet közös természeti örökségének megóvását külön kiemelte.
Ami pedig közelebbről a Balaton kiemelt közjogi státuszára utal, hatályos jogrendünkben már jó ideje külön Balaton-törvény szabályozza legnagyobb tavunk jogi helyzetét. Természetesen a Duna és a Tisza szimbolikus jelentősége is tagadhatatlan, ezek önálló jogi státuszának megteremtéséhez azonban több ország együttműködése szükséges, míg a Balaton esetében elegendő hazánk szuverén közjogi aktusa is, hogy a Gangesz és az új-zélandi Whanganui folyó után Európában nálunk legyen az első ilyen precedens, illetve a világon először ismerhetnénk el egy tó mint ökoszisztéma önálló jogalanyi státuszát.
*
Aláírók:
Védegylet Egyesület, a 2012-es „Kinek van joga a világhoz?” nemzetközi konferencia szervezője
Dr. Czernyi Róbert állatvédelmi jogász
Dr. Jávor Benedek, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja az Európai Parlamentben
Dr. Kardos Gábor, Balatoni Kör szóvivő
Dr. Teplán István, MTA tag, 2015-ig a Nemzeti Környezetügyi Intézet főigazgatója
Ujhelyi István, az Európai Parlament turizmus albizottságának elnöke
Szőcs Géza, aki kulturális államtitkárként a 2012-es világjogi konferencia másik fővédnöke volt”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Bár Magyarország mutatói még nem álltak vissza a koronavírus-járvány előtti szintre, Budapest így is az elmúlt évek legmagasabb számait produkálta.
A turizmus továbbra is Magyarország legdinamikusabban fejlődő ágazata – hangsúlyozta közleményében a Visit Hungary.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
