Ez a civil jogvédelem napja Kolozsváron

„És még van egy fontos tanulság. Ez a fordulat nem történhetett volna meg, ha nincs néhány nyakas, kitartó ember, akik nem elégedtek meg a »kijárásos« politika által elért eredményekkel, hanem jogi és mozgalmi útra terelték az ügyet. Senki nem vitatja el a hivatalos politika szerepét a háttéregyezkedésekben, a városvezetés elutasító álláspontjának »felpuhításában«, de ha itt nincs per, és nem jön létre ennek nyomán egy néha csetlő-botló, de kurázsival rendelkező civil jogvédelmi mozgalom, akkor minden marad a régiben.

A gyanús, kellemetlenkedő, »külföldi érdekeltségű« civilek (emlékezzünk csak, a bíróság eleinte arra hivatkozva utasította el a hollandiai illetőségű jogvédő szervezetet, hogy nincs joga képviselni a kolozsvári magyarokat), Landman Gáborék, Szőcs Izabelláék, Bethlendi Andrásék sikere azt mutatja, hogy a kisebbségvédelmi küzdelemben nem elegendő a »mindenki nyugodjon le, majd mi megoldjuk« elvén működő mainstream (párt)politikai stratégia: hogy nem a parlament és nem az önkormányzat a nyelvi és polgári jogokért folytatott harc kizárólagos terepe, hanem a tárgyalóterem és – igen, ha szükséges – az utca is.

Amikor azt a szöveget halljuk, bármelyik főváros bármelyik pártközpontjából, hogy a civilek ne üssék bele az orrukat a választott politikusok dolgába, hogy a politikai egyezkedések világát megkerülő polgári kezdeményezések csak hátráltatják »az ügyet«, jusson eszünkbe Kolozsvár polgármestere, amint zavartan próbálja elmagyarázni az elmagyarázhatatlant: hogy mától valami végleg megváltozik.”