A kampány főpróbája zajlik

2017. április 15. 09:01

Nem hiszem, hogy a polgári értelmiség szívesen árulna egy gyékényen azokkal, akikről a hamarosan elfogadandó törvény eredményeképpen világosan kiderül: külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból végzik a tevékenységüket. Interjú.

2017. április 15. 09:01
Orbán Viktor
Orbán Viktor
Magyar Idők

„– Hogyan áll az ön politikai közössége ebben a küzdelemben?

– Mit jelent a magyar politikában jól állni? Az ország megvan. Korábbi magyar korszakokkal összevetve ezt már önmagában is tekinthetjük úgy, hogy jól állunk. Nemzeti kormányunk van, amelynek a felhatalmazása, többsége acélos. Az elszántsága feszes. Meghátrálásnak jelét sem látom. Egység is van, cselekvőképességet megbontó vitáink nincsenek. A Fidesz néhány felhajtott gallérú, összeverődő srácból Közép-Európa legnagyobb politikai pártja lett. Megdöbbentő történetek naplója a miénk. Elsüllyesztettük a kommunisták Auró­ráját, alkotmányos forradalmat csináltunk 1990-ben, háromszor vertük meg a baloldalt, végrehajtottuk a határokon átívelő nemzetegyesítés programját, új nemzeti alaptörvényt fogadtunk el, hazaküldtük az IMF-et, elszámoltattuk a bankokat, megzaboláztuk a rezsiszolgáltatókat, és úton vagyunk a teljes foglalkoztatottság felé. Röviden: köszönöm, jól állunk, és fogunk még ennél is jobban állni.

– Nem tart attól, hogy éppen a Soros-egyetem ügye megbonthatja ezt az egységet? Sok jobboldali értelmiségi is nemtetszését fejezte ki.

– A Soros-egyetemről alkotott eltérő nézetek nem befolyásolják az elsöprő többséget és egységet, amely nemet mond a migrációra és a mögötte húzódó Soros-féle hálózatra. Ám az egyetem érzékeny dolog; szellemről, tanulásról szól, s ez minden diákban, tanárban megpendít egy érzékeny húrt. Ezt vegyük természetesnek. Az egyetemek ügye fontos és érzékeny téma, még akkor is, ha a Soros-intézményben tanuló diákoknak csak alig több mint tíz százaléka magyar. Idővel majd nyilvánvalóvá válik, hogy a félelmek alaptalanok. Lassan mindenki rá fog jönni, hogy nem egyetembezárásról van szó, hanem arról, hogy a törvények minden magyar egyetemre egyformán vonatkoznak. Kiváltságok nincsenek, senki sem állhat a törvények felett, még Soros György emberei sem.

Nem hiszem, hogy a polgári értelmiség szívesen árulna egy gyékényen azokkal, akikről a hamarosan elfogadandó törvény eredményeképpen világosan kiderül: külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból végzik a tevékenységüket. Az egész ügy arról szól, hogy Soros György a nyilvánosság elől rejtetten, magyarországi szervezetein keresztül temérdek pénzzel támogatja az illegális bevándorlást. Számos civilnek álcázott lobbiszervezetet fizet, hogy érvényesítsék az érdekeit. Valóságos hálózatot tart fenn, saját szószólókkal, saját médiával, sok száz emberrel, saját egyetemmel. Nyomás alatt akarja tartani azt a Magyarországot, amely még egy Soros Györgytől is elvárja, hogy betartsa a törvé­nyeit. Azt mondom, hogy Soros Györgyöt nem szabad lebecsülni, egy nagy hatalmú, mindenre elszánt milliárdos, aki nem ismer se istent, se embert, ha az érdekeiről van szó. Meg akarjuk védeni Magyarországot, ezért vállalnunk kell a küzdelmet is.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 296 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Biivisz
2017. április 16. 18:54
Azért van annak valami bizarr bája - hogynemondjam: szimbolikus - hogy a legdurvább Orbán ellenes tüntetések a Soros-előjogokat (… some animals are more equal!) megnyirbáló jogszabályok ellen álltak föl. Mintha ez lenne a magyarok legnagyobb problémája 2017-ben. Hm ... Mellesleg mindazoknak, akik már elfelejtették volna - vagy még kicsik voltak -, fölhívnám a figyelmét, hogy 10 éve egészen Orbán visszatéréséig nem mertek részt venni tömegrendezvényeken a magyar polgárok még babák nélkül sem . (http://index.hu/belfold/2017/0..) Nem, hogy tüntetésen, de még a nemzeti ünnepeken sem. Ünnepekkor konkrétan kiürült a főváros. Ennyit a magyar demokráciáról. És arról még nem is beszéltünk, hogy a soros-tüntetőknek Budapesten kicsit sem kellett attól tartaniuk, hogy valami besötétedett agyú Mohammed-fan teherautóval átmegy rajtuk. (Párizs[Nizza], Brüsszel, Berlin, London, Stokholm utcáin már egy pillanatig nem lehetnének biztosak benne.) Nem is tudom, kinek kéne ezért hálásnak lenniük? Soros BigBrother Györgynek biztos nem.
smarton
2017. április 16. 09:02
"Ezért törekedtem arra minden jelentős döntés előtt, hogy bevonjuk az embereket a legfontosabb ügyek megvitatásába. A nemzeti konzultá­ciókkal nemzeti egyetértési pontokat próbáltam létrehozni. Nem kvízkérdéseket tettünk fel, hanem kiállást és megerősítést kértünk, ami erőt ad az itthoni és a külföldi küzdelmekhez." Az idei "konzultáció" annyira gyermeteg és ízléstelen, hogy ezt már nem bírtam, szemétládában landolt. Értem én, lennék egy darab a támogatók között, de egy ilyen irományra nem vagyok képes egy vonást sem húzni. El kellene ezen gondolkodni, Miniszterelnök úr. Aki ilyen kérdőívet küld az "embereknek", teljesen lebecsüli őket. Biztos vagyok benne, hogy alig fog visszaérkezni és ezt nem is fogják Önök őszintén bevallani. Sosem igényeltem, hogy egy miniszterelnök minden kis piszlicsáré ügyben otthonos legyen és ítéljen. De lassan az Ön "holdudvara" lesz a sírásó. NEM JÓ A HABONY-ROGÁN VONAL! A nyilatkozat jó, szokásosan, de egyre piszkosabb a háttér.
Pinter68
2017. április 15. 22:21
Azért elég vastag pofabőr kell hozzá, hogy pont egy olyan ember uszítson a külföldről támogatott szervezetek ellen, aki az egész politikai karrierjét egy külföldi támogatónak köszönheti. Soros Györgynek hívják az illetőt. Talán ismerős a neve...
korona
2017. április 15. 19:10
(bemásoltírás)------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ JÓZSEF ATTILA ÉS HORGER ANTAL ESETE József Attiláról – másként 2017. április 15. 16:24 Ifj. Tompó László - Hunhír.info 1946. április 14-én hunyt el Budapesten Horger Antal nyelvész, szegedi egyetemi tanár, akit sokan csupán József Attila megbuktatójaként emlegetnek anélkül, hogy ennek hátterét ismernék – holott sokrétű tudományos pályafutásával méltán írta be nevét szellemi életünk nagyjaink közé. Horger Antal neve jóformán csak József Attila egyik korai verse, az 1925-ben írt „Tiszta szívvel” kapcsán ismeretes: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Valljuk be, harmatgyenge lírai hajtás. (Igaz, máskülönben a „Nem, nem soha!” is az – bármennyire is tiltakozzanak ellene egyesek.) Nem is beszélve a belőle áradó nihilizmusról. Bizony a mai momentumosok „lelkisége” ez. A közfelfogás szerint amikor Horger professzor elolvasta a „Szeged” című lapban 1925. március 25-én megjelent e versét, rögvest közölte vele két tanú jelenlétében, hogy eltanácsolja a tanári pályától, s ezt megerősítendő, maga a költő később önéletrajzában („Curriculum vitae”) sem vallott másként: „Minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre, úgymond, ki ilyen verseket ír”, s ezzel elém tárta a Szeged című lap egyik példányát, nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését.” Ezzel szemben Pais Dezső nyelvész tanítványai szerint a valóság az, hogy József Attila elégtelenre vizsgázott nála, így utóvizsgára küldte (eközben jelent meg az inkriminált vers), de mivel arra sem készült fel, eltanácsolta. Mindez természetesen nem von le semmit egyikük munkásságából sem, mondhatnók. Csakhogy milyen érdekes, a közvélemény Horgert marasztalja el ezért teljesen, holott mindmáig legjelesebb nyelvészeink egyike. Nyelvészeti művei mindmáig maradandóak (Egy ismeretlen magyar hangtörvény, A halmágyi nyelvjárássziget, A csángó nép és csángó név eredete, Hétfalusi csángó népmesék, Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai, A nyelvtudomány alapelvei, A magyar szavak története, Általános fonetika, A magyar igeragozás története, A magyar nyelvjárások). József Attila pedig – lehet egyetérteni, egyet nem érteni, de ettől még a tény tény marad – egyike azon elmúlt évtizedekben felkapott „sztárok”-nak, akiket inkább bizonyos világnézeti állásfoglalásaik alapján emeltek magasba, mintsem (meglehetősen ritkán megmutatkozó) valódi művészi értékeik miatt. Tudom, kegyetlen sorok ezek, de legalább – igazak. Horger Antalt Isten nyugosztalja halála után hetvenegy évvel is. Nélküle sokkal kevesebb lenne nyelvészetünk, mint költészetünk József Attilával. Mert lehet, sőt kell is József Attiláról szólni, de – másként. Másként, mint szoktuk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!