Mégis kinek az élete? – Az igazságos egészségügyről

2017. április 24. 08:29

A kormányzat marginális témákban, vezetett álkérdés-felvetésekkel próbálja megalapozni milliárdok fölösleges kidobását az ablakon.

2017. április 24. 08:29
Nagy Gyöngyi
Kettős Mérce

„A magyar egészségügyben uralkodó állapotokról szólva gyakran nem jutunk tovább a válság tünetein és az elégtelen finanszírozásból eredő válságos helyzeten. Ritkán merül fel az a mélyebb kritika,  hogy mennyire hiányzik az egészségpolitikai döntéshozatalból az átláthatóság, a megalapozottság és a társadalmi igények figyelembe vétele. Illetve az a sokunkban öntudatlanul felmerülő kérdés, hogy betegként milyen mértékben vagyunk mindannyian kitéve olyan helyzeteknek, ahol sérül az egyik legalapvetőbb (beteg)jogunk, az emberi méltósághoz való jog.

Úgy gondolom, kb. ilyen – nem ’ál’ – kérdésekről kellene egyfelől döntéshozói szinten vitatkozni, és alkalmazni a létező módszereket egy igazságosságra törekvő egészségügyi rendszer tervezésekor és működtetésekor. Ez persze rengeteg időt vesz igénybe – a közöny és a félelem és egyes érdekek mellett ez is gátolja az átalakítást –, itt nem lehet és nem is szabad sietve döntetni, pedig már az utolsó utáni pillanatban vagyunk.

Másfelől szükséges társadalmi szinten is a vita az egészségügy és bármely más szociális alrendszer átalakításakor. Ehelyett ma a kormányzat marginális témákban, vezetett álkérdés-felvetésekkel próbálja megalapozni milliárdok fölösleges kidobását az ablakon, vagy éppen még azt is mellőzve, napi szinten gyakorolja a közpénzek elherdálását.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
luisbathhelena
2017. április 24. 22:21
"társadalmi igények" 30 éve dolgozom a magyar eü-ben. Tudod mi a társadalmi igény? Nyugati szintű azonnali ellátás lehetőleg 0 Ft befizetésért. Na innen fuss neki még egyszer....
balbako_
2017. április 24. 10:34
Nézzük az EÜ hogyan "halódik" az Orbán kormány alatt. Ez olyannyira így van, hogy ez a kormány most eddig soha nem látott módon emelte meg az orvosok és az egészségügyi dolgozók bérét. Az orvosok és a gyógyszerészek idén 107 ezer, jövőre további százezer forint fizetésemelést kapnak, amellyel gyakorlatilag megduplázódik a fizetésük. A szakdolgozók fizetése szeptembertől majdnem 30 százalékkal, jövőre 12 százalékkal, az azt követő két évben pedig további 8-8 százalékkal nő, vagyis mindösszesen közel 60 százalékos a béremelés a körükben. Ezen túlmenően a munkáltató átvállalja kamarai tagsági díjukat. - 6,8 milliárd forintból felújított Szent Imre Kórház, - 600 millió forintos rehabilitációs ellátás fejlesztés az egri Markhot Ferenc Kórházban. - 10 milliárd forint a sportkórház felújítására, - 1,4 milliárdért épül a körmendi kórház, a kórházban 8000 négyzetméternyi részt felújítanak és 300 négyzetméter új épületrészt építenek. - 1,4 milliárd jut a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház átépítése és korszerűsítése. - 30 milliárd forintból újul meg a Zala Megyei Kórház, - a Dombóvári Szent Lukács Kórház 1 milliárd 880 millió forintba kerül, - 11,2 milliárdos beruházás a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Még néhány kórházi tétel: - 1) Szent Imre kórház helikopter leszállóval BP-en. - 2.) A Pécsi Tudományegyetem 400 ágyas, teljes felújítása. - 3) Heves megye, Markot Ferenc kórház 6milliárd. - 4) Szombathely Markusovszky kórház. - 5) Hatvani Albert Schweitzer fél milliárd. - 6) Bethesda gyerekkórház. BP. - 7) Debreceni kórház. - 8) Körmendi kórház, épülőben 1.4 milliárd. - 9) Kaposvári kórház. 1.5 milliárd! - 10) Békés megyei Pándy Kálmán kórház.. - 11) Bajcsy-Zsilinszky kórház. BP felújítva. - 12) KARCAGI kórház. - 13) Várpalotai kórház. - 14) Uzsoki kórház. BP. 6.5 milliárd ft. - 15) Nyíregyházi kórház. - 16) Dombóvári kórház. - 17) Hódmezővásárhelyi kórház 896 millió. - 18) Somogy megyei Kaposi Mór kórház. - 19) Siófoki kórház. 19) Pécsi kórház. - 20) Mohácsi kórház. - 21) A győri Petz Aladár 11 milliárd CSÚCS TECHNOLÓGIA ! Budapesten is megindult a kórházak rekonstrukciója és új kórház építése. „A kórházak adósságállománya 2006 óta szignifikánsan nő, előtte összesen évi 3-4 milliárdos tartozásokkal küszködtek az intézmények (2002-ben a pénzügyi rendezésre mindössze 3 milliárdot fordítottak), stabilan azonban nem merült fel konszolidációs igény. Az adósságspirál kialakulásában sok minden közrejátszott, többek között a teljesítmény-volumenkorlát (tvk) 2004-es bevezetése és 2006. július elsejei szigorítása. Sinkó Eszter egész¬ségügyi közgazdász szerint ez volt az egyik első lépés, amely elindította a kórházakat lefelé a lejtőn. Intézményekre és hónapokra le¬bontva megállapították, hogy az egészségbiztosító maximum mennyi beavatkozást finanszíroz, és e 100 százaléknak tekintett tvk-limit túllépése esetén az adott intézmény – egy szabályozórendszer alapján – csökkentett forráshoz jutott. 2006-ban Molnár Lajos egészségügyi minisztersége alatt ezt az ún. degresszivitást eltörölték, a korábban megállapított 100 százalékot leszállították 95-re, és Sinkó Eszter szerint »befeszítették a rendszert, azon felül nem járt semmi, így kevesebb pénz került a rendszerbe«. 2006 és 2007 között például több mint 6 milliárddal nőtt az az összeg, amelyet a tvk-nak köszönhetően nem fizettek ki a kórházaknak. Ennek hatását 2008–09 környékén kezdték érezni a szektor szereplői. A korábbi néhány milliárdos konszolidációk után 2009 őszén egy 24 milliárdos igényt fogalmaztak meg az intézmények az akkori kormányzat felé; ez végül 40 milliárdra kúszott föl, amit csak 2010 januárjában – a választások előtt – kaptak meg az az évi költségvetés terhére. Attól kezdve 25-35 milliárdot minden évben igényelt a rendszer az adósságok rendezésére.” És az Orbán kormány mit tett ellene? Vegyünk három „slágerműtétet”, és vizsgáljuk meg ezek várólistáinak alakulását mondjuk 2009-től napjainkig. 1. Csípőprotézis Egy csípőprotézis-műtétre 2009-ben Veszprémben 200 napot, Győrben 583 napot, Szombathelyen 865 (!) napot, Debrecenben 222 napot kellett várni. Ma a Nyugat-Dunántúlon az átlagos várakozási idő 469 nap, vagyis ha a 2009-es nyugat-dunántúli adatok átlagát vesszük, ami 550 nap, akkor elmondhatjuk, hogy a várakozási időt közel száz nappal sikerült letornászni. Ez tételesen azt jelenti, hogy például Szombathelyen ma a csípőprotézis várólistája 297 nap a 2009-es 865 nap helyett! Az észak-alföldi átlag ma 232 nap, ha a debreceni 2009-es adatot vetjük össze a maival, akkor azt látjuk, hogy ma 160 napra csökkent a várakozási idő. 2. Térdprotézis 2009-ben Veszprémben egy térdprotézisre 200 napot kellett várni, Győrben 1600 (!) napot, Szombathelyen 410 napot, Debrecenben 187 napot, de például Zalaegerszegen ez a szám 2009-ben 500 nap volt, ami 2012-re felment 1137 napra! Ma egy térdprotézisre a Nyugat-Dunántúlon 469 napot kell várni átlagosan, vagyis a 2009-es 678 napos és a 2012-es 837 napos átlagot sikerült majdnem megfelezni! Ez tételesen úgy jön ki, hogy például Szombathelyen ma 169 nap a várakozási idő a 2009-es 410 nap helyett, Győrben pedig 655 nap 1600 nap helyett! Debrecenben pedig a Debreceni Egyetemi Klinikai Központban a március 12-i várólista szerint 148 napot kell várni, vagyis 40 nappal kevesebbet, mint 2009-ben. 3. Szürke hályog Egy szürkehályog-műtétre Veszprémben, 2009-ben 145 napot kellett várni, Győrben 101 napot, Szombathelyen 195 napot, Debrecenben pedig 198 napot. Ma a szürkehályog-műtéti várólista Veszprémben 94 nap, Győrben 31 nap, Szombathelyen emelkedett kissé, itt 226 nap, de ehhez tegyük hozzá, hogy ez a szám 2012-ben felment 1124 napra! Debrecenben a várólista lement 54 napra, vagyis a 2009-es negyedére! Persze, ezek az adatok akkor nyerik el igazi értelmüket, ha nemzetközi összehasonlításba helyezzük őket. Nézzük hát! A hivatalos adatok szerint e három műtét esetében a következő adatokat találjuk: 1. Csípőprotézis-várólista átlaga Norvégia: 133 nap. Finnország: 206 nap. Spanyolország: 123 nap. Dánia: 112 nap. Hollandia: 96 nap. Nagy-Britannia: 244 nap. 2. Térdprotézis Norvégia: 160 nap. Finnország: 247 nap. Spanyolország: 148 nap. Dánia: 112 nap. Hollandia: 85 nap. Nagy-Britannia: 281 nap. 3. Szürkehályog-műtét Norvégia: 63 nap. Finnország: 233 nap. Spanyolország: 104 nap. Dánia: 71 nap. Hollandia: 111 nap. Nagy-Britannia: 206 nap. Nos, ha például szürkehályog-műtétre vetítve a magyar átlagot vesszük a megadott négy intézmény várólistái alapján, akkor 58 napos átlag jön ki, amivel még Norvégiát is megelőzzük, de az állandóan „bezzegországként” emlegetett Nagy-Britanniát nézzük, ahová állítólag elmenekült már minden magyar fiatal, nos, ott négyszer annyi időt kell várni egy szürkehályog-műtétre, mint nálunk! De a másik két műtéttípusnál sincs okunk a szégyenkezésre. A csípőprotézis esetében, térségekre lebontva így állunk: Dél-Alföld: 121 nap. Dél-Dunántúl: 228 nap. Dél-Közép-Magyarország: 140 nap. Nyugat-Dunántúl: 285 nap. Nyugat-Közép-Magyarország: 211 nap. Észak-Alföld: 183 nap. Észak-Közép-Magyarország: 245 nap. Észak-Magyarország: 242 nap. Ez azt jelenti, hogy – legalábbis ami a várólistákat illeti – egy szinten vagyunk Nagy-Britanniával és Finnországgal. Ezek a tények faszfej! Ennél többet még magyar kormány nem tett az egészségügyért!!!
Nannyó
2017. április 24. 10:21
A cikkíró szerint marginális téma a migráció, meg az ország energiaellátása megfizethető árakkal. Jaj...
KannibálTatárÚr
2017. április 24. 09:22
Bár szlovákiai téma, de jellemző a "betegellátásra". A szlovákiai házi orvosok, specialisták csak napi négy órát rendelnek. Már orvoskollégáik is lázadoznak ellenük, mert délután nem lehet orvoshoz menni, így minden aprósággal a készenléti szolgálatot hívják. Persze, ezzel jól megdrágul a "finanszírozási nehézségekkel" küzdő egészségügy.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!