Mindig formabontó voltam

2017. április 10. 17:46

Különösen büszke vagyok Vallásbölcselet – A vallás valósága című kétkötetes munkámra, mely tíz éves munka után 2004-ben, illetve 2005-ben jelent meg. Magyarul ez az eddig egyetlen, átfogó vallásfilozófiai mű, amely a témát teljességre törekvően, ám nem száraz, formális értelemben tekinti át.

2017. április 10. 17:46

„Jól gondolta? Megvalósította elképzeléseit?

Igen. Kialakult egy kör, amely a felvetett kérdésekkel foglalkozik, főképpen a Fides et ratio-kutatócsoporthoz kapcsolódva. Az elmúlt évtizedben számos nemzetközi konferenciát tartottunk, ismert előadókat hívtunk meg Richard Swinburne-től Josef Seiferten át William Desmondig, könyvsorozatot tartok fenn ebben a témában idehaza és külföldön. E sorozatban eddig is megjelent néhány különlegesség, de az igazi csak most jön, Edith Stein filozófiai főművének kiadása Varga-Jani Anna fordításában. Egyetemi munkatársaimmal is jó közösség alakult ki. Sok időt töltök külföldön, így munkánk minőségét nemzetközi mércével is meg tudom megítélni. Színvonalasnak értékelem a teljesítményünket. Vannak nagyon tehetséges tanítványaim, akikre büszke vagyok: például Varga Péter Andrásra, aki ma már az Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozik, Marosán Bence Péterre, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa, Szalay Mátyásra, aki a sokat emlegetett Nemzetközi Filozófiai Akadémia tanára…  

Hogyan tanult meg annyi nyelvet? Láttam az önéletrajzában, hogy tud néhányat…

Mindkét szülőm német nyelvű családban nőtt fel, amelyek az ő gyerekkorukban tértek át a magyarra. A német természetes befogadását tehát otthonról hoztam. Oroszul… tanultunk az iskolában, ez akkoriban kötelező volt s a mai napig hat. Latinul, görögül, franciául, olaszul, spanyolul azért tanultam, hogy olvashassak, fordíthassak, műfordításokat készíthessek. Később úgy hozta a sors, hogy a Nemzetközi Filozófiai Akadémián a kommunikáció nyelve angol volt, így a disszertációmat is angolul írtam. Jelenleg – lakhelyem miatt – szlovákul igyekszem megtanulni, ami az orosz alapján nem tűnik lehetetlennek…

Konkrét alkotásai közül mire a legbüszkébb?

Különösen büszke vagyok Vallásbölcselet – A vallás valósága című kétkötetes munkámra, mely tíz éves munka után 2004-ben, illetve 2005-ben jelent meg. Magyarul ez az eddig egyetlen, átfogó vallásfilozófiai mű, amely a témát teljességre törekvően, ám nem száraz, formális értelemben tekinti át, hanem inkább egzisztencialista történetfilozófiai értelemben. A munka egyes kurzusaim alapjául szolgál és sok visszajelzés alapján látom, hogy alkalmas is e feladatra, noha a nyelve, egyfajta metanyelv, nem mindig követhető könnyen. Ez persze nem azt jelenti, hogy a ’90-es évek közepétől a 2000-es évek közepéig nem publikáltam mást…

Láttam… Legalább 30 könyve jelent meg. Nem munkamániás egy kicsit?

Tudja, hogy van ez: ha az emberről azt gondolják, hogy tehetségtelen, legalább dolgozzon! Szerintem három szinten érdemes tevékenykedni: a legfontosabb a saját életmű létrehozása, amelynek önállónak, eredetinek és alaposnak kell lennie. Ez minden tudományos tevékenység elsődleges ismérve. A második az ismertetői tevékenység, amikor az ember a számára fontos személyiségeket bemutatja, történetileg és szellemileg elhelyezi, munkáikat esetleg lefordítja, feldolgozza. A harmadik szint pedig a tudományszervezési tevékenység, amikor az ember az intézményi kereteken dolgozik. Ami engem illet, mindegyik szinten igyekeztem előbbre jutni.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A teremburáját
2017. május 04. 11:06
S milyen pénzből lett kiadva? Természettudományi szakkönyvekre, monográfiákra csak haveri alapon lehet pénzt kapni, bölcsész marhaságokra meg szórja a pénzt az MTA!
reginaaolsen
2017. május 04. 11:05
Na és hogy megy a kötelező holokauszt kurzus? Meg kell ám szolgálni az izraeli ösztöndíjat. Nem viccből adták.
SilentBob
2017. április 13. 00:04
A kun származású Mándoky Kongur István gyerekként kezdett érdeklődni gyökerei iránt, majd tanult meg kazahul és tatárul is. Felnőttként mintegy 30 nyelven beszélt, és ő lett az önálló kipcsak-kunkutatás megteremtője. https://www.nyest.hu/renhirek/mandoky-kongur-istvan-kunok-es-magyarok
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!