Gulyás Márton azzal vádol, hogy „dehumanizáltam”, pedig csak feltettem egy kérdést, amire képtelen válaszolni

Ez annyira brutálisra sikerült, hogy minimum elvárás a bocsánatkérés. Vágvölgyi Gergely írása.

Meggyőződésünk, hogy Magyarország jövőbeli versenyképességének egyik fő biztosítékát a nemzetközileg beágyazott, magas színvonalú oktatást és képzést, ezáltal magas szintű tudást és szakértelmet nyújtó intézmények jelentik.
„A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a társadalomtudományi képzés egyik dinamikusan fejlődő, a felsőoktatást kiegészítő, tehetséggondozó programokat kínáló intézménye, mely alapítványi hátterű szervezetként immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza. Az intézmény aktív és végzett hallgatói, valamint vezetői az elmúlt napokban a nyilvánosság előtt kibontakozó, a hazai felsőoktatás jövőjét érdemben befolyásoló fejlemények láttán fontosnak tartják, hogy kifejezzék azon alapértékeket, melyekhez az intézmény napi működése során mindeddig ragaszkodtak, és melyek érvényesítésén a jövőben is munkálkodni fognak.
Meggyőződésünk, hogy Magyarország jövőbeli versenyképességének egyik fő biztosítékát a nemzetközileg beágyazott, magas színvonalú oktatást és képzést, ezáltal magas szintű tudást és szakértelmet nyújtó intézmények jelentik, melyeknek a legfőbb ismérvei a következők:
1) Ösztönzik a hallgatók nyílt, önálló, szilárd módszertani- és szakismereteken nyugvó kritikai gondolkodását.
2) Célul tűzik ki az objektivitásra törekvő tudomány művelését és párbeszéd kialakítását, az ideológiai semlegességet, és a tudományt nem használják fel politikai célok megvalósítására.
3) Az adott szakterület legmagasabb színvonalú ismereteit közvetítik, beágyazva a nemzetközi tudományos és szakmai közegbe.
4) A hallgatók és oktatók szakmai teljesítményét rendszeresen mérik és értékelik, ösztönözve őket a folyamatos fejlődésre.
5) Együttműködésre, csapatmunkára serkentő környezetet biztosítanak a hallgatók és oktatók számára egyaránt.
6) Ösztönzik a felelős gondolkodást, a társadalmi felelősségvállalást összhangban a helyi, nemzeti és a tágabb emberi közösség céljaival és értékeivel.
7) A tanulmányok után is ápolják kapcsolataikat a végzett hallgatókkal, közös fejlődésre képes tudásközpontként működve.
Meggyőződésünk, hogy a fenti alapelveket követve, valamennyi felsőoktatási műhely, jogszerűen működő egyetem vagy kiegészítő képzést, tehetséggondozást végző intézmény – legyen az akár állami, akár magánfenntartású – érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a tömegessé váló felsőoktatás korában is fennmaradjanak kiemelt értéket teremtő oktatási programok. Alapvető fontosságúnak tartjuk az oktatási intézmények közötti esélyegyenlőség biztosítását és azonos feltételrendszerek szerinti működését.
Megítélésünk szerint a felsőoktatási képzést nyújtó intézmények sikeressége elsősorban a fenti hét kritériummal értékelendő. E keretek között érvényesítendőnek tartjuk a kutatási- és tanszabadság elveit, illetve az akkreditált képzéseket nyújtó oktatási intézmények felett gyakorolt minőségközpontú szabályozói kontrollt. A nemzetközi tapasztalatok szerint a felsőoktatásban a magas minőség és a szociális helyzettől független tehetséggondozás hatékonyan biztosítható különböző szervezeti formákban is, ezért a fenti alapelvek érvényre jutása esetén nem kívánatos egyes megoldások kizárása.
A fenti elvek szerint működő, a minőségi elvárásokat teljesítő, valamint a nemzetközi tudományos életbe bekapcsolódni képes, nemzetközi együttműködéseket kialakító és ápoló képzőhelyek fenntartását és fennmaradását stratégiai célnak tekintjük. Ahhoz, hogy a hazai felsőoktatás versenyképes alternatívát kínálhasson a külföldi képzésekkel szemben, a feladatra felkészült valamennyi hazai szereplő közös munkájára szükség van.
Örvendetesnek tartjuk, hogy a 2012-2013-as mélypont óta az egy államilag finanszírozott hallgatóra jutó felsőoktatási közkiadások reálértékben jelentősen emelkedtek, ám 2015-ben még így is alig érték el a 2001-es szint 92%-át. A tehetségek megtartása érdekében szükséges a folyamat folytatása, továbbá annak jelentős gyorsítása az állami felsőoktatás kiemelt prioritása kell, hogy legyen. Ám a kiadások növelése csak akkor nyeri el értelmét, ha ezzel párhuzamosan a szabályozás a fent megfogalmazott alapelvek érvényesülését segíti elő.
A Mathias Corvinus Collegium közössége szerint a felsőoktatás minden, fenti modell szerint működő szereplője értéket képvisel és támogatásra méltó. Az MCC nyitott minden olyan szakmai vitára, amelyben a két évtizedes, Magyarországon egyedülálló oktatási tapasztalatait e célok szolgálatába állíthatja.”
Kövesse a Facebookon!