Megtalálták az évszázados halálcsapdát: 700 év alatt sem tűnnek el Ukrajna taposóaknái

Az ukrajnai háború kirobbanása óta körülbelül 4000 ukrán civil halt meg fel nem robbant lőszerek miatt, és további 1000 ember sérült meg – írta az Unherd. Közel három évnyi háború után az ENSZ becslése szerint Ukrajna területének csaknem 140 000 négyzetkilométere, vagyis körülbelül az ország 20 százaléka szennyezett robbanótestekkel. 

A lövedékektől a kézigránátokig a veszélyes tárgyak nagy része véletlenül maradt hátra, kilőtték és elfeledték őket, amíg valaki meg nem találja őket. Az aknáktól a csapdákig azonban számos fegyvert szándékosan helyeztek el. Összességében ez azt jelenti, hogy 

Ennek következményei messze túlmutatnak a Donbászon. A hagyományos aknák viszonylag egyszerűek. Egy egyszerű robbanószerkezetből állnak, amely lépésre aktiválódik, és sokukat kifejezetten arra tervezték, hogy az áldozat testét „csak” roncsoljanak. Akár kilenc kilogramm súlyúak is lehetnek, méretük a hokikorongtól a cipősdobozig terjed. Oroszország egyedül 2022 óta körülbelül kétmillió gyalogsági aknát telepített Ukrajna területén. Az utóbbi időben az aknákat viszont egyre inkább drónok váltják fel.

Az oroszok nem fogynak ki a drónokból 

Egyetlen éjszaka alatt körülbelül 700 drónt és rakétát indítanak. A rakományukon túl maguk a drónok is veszélyesek. Akár kifogy az üzemanyaguk, mielőtt elérnék a célpontot, akár nem robbannak fel becsapódáskor. A fel nem robbant lőszerek egyre több másodlagos problémát okoznak, kezdve az élelmiszer termeléssel.

Az ENSZ legutóbbi értékelése szerint az ukrán mezőgazdaság több mint 80 milliárd dolláros veszteséget szenvedett az aknaszennyezés közvetlen következményeként, mivel a búzamezők túl veszélyesek a szántáshoz. Tekintve, hogy ez a fekete talajú földterület régóta Európa legjobb termőföldjeként ismert – 2021-ben Ukrajna a világ hetedik legnagyobb búzatermelője volt, és több mint 27 milliárd dollár értékben exportált mezőgazdasági termékeket –, ami itt történik, az messze túlmutat az ország határain. „Az ukrán mezőgazdasági területek csökkenése 2022-ben felnyomta a globális élelmiszer- és energiaárakat” – figyelmeztet Heslop, hozzátéve, hogy a fogyasztók New Yorktól Kabulig érzik a hatásokat.

Mi kell ahhoz, hogy Ukrajnát megtisztítsák az aknáktól és más robbanóanyagoktól?

A Globsec európai biztonsági agytröszt szerint a jelenlegi erőforrásokkal ez elképesztő 747 évig tarthat. Heslop optimistább, de még az ő 50 éves becslése is lassúnak tűnik. Aztán ott van a költségek kérdése. A Világbank szerint egy négyzetméter ukrán föld aknamentesítése 2 és 8 dollár között mozog.

– és ez még akkor is így van, ha a háború holnap csodával határos módon véget érne.

Heslop szerint azonban a költségek megérik – „100 millió dollár elköltése Ukrajnában 1 milliárd dollárt takarít meg az élelmiszerárakon” –, de vannak jelek arra, hogy Európa más részei is hasonló problémával szembesülhetnek.

Van, aki önként aknásítja el magát

Az elmúlt hónapokban több európai állam, köztük Lengyelország, Észtország és Finnország, kilépett az Ottawa-egyezményből, az ENSZ gyalogsági aknákra vonatkozó egyezményéből. Bár ezek az országok még nem aknásították el határaikat, Varsó nemrég bejelentette, hogy újraindította a gyalogsági aknák gyártását, Helsinki és Tallinn pedig hasonló terveket fontolgat. Az aknák nyilvánvalóan kulcsfontosságúak ebben a stratégiában, egy miniszter szerint Lengyelországnak végül akár egymillió aknára is szüksége lehet. Így hamarosan még több terület fertőződhet meg ezekkel a halálos eszközökkel.

Nyitókép forrása: Ivan SAMOILOV / AFP

***