Itt egy egész faj, amely a rabszolgánk akar lenni

„A Távolvízben szerepel egy különös idegen faj, a kreák, akiknek a társadalomba való beilleszkedése nem megy zökkenőmentesen. Manapság az európaitól eltérő nemzetek és kultúrák hatása a valóságban is egyre nagyobb fontosságú – szándékos az áthallás?

Amikor a regény ötlete felmerült, még az arab tavasz sem kezdődött el; zajlott ugyan migráció Európába, de messze a hagyományosan szűk magyar horizont alatt, gibraltári és olasz útvonalakon. Az éghajlatváltozáson gondolkodva viszont már akkor sem láttam más reális jövőbeli forgatókönyvet, mint hogy előbb-utóbb meg fognak indulni a milliók Afrikából. Ilyenformán a kreák persze a kihasználható, az önkéntes alávetettséget is vállaló gazdasági bevándorlók allegóriái is. Egy ilyen felállás azonban kölcsönös függést is jelent.

Tizenkét év telt el az első regényed, a Hiperballada megjelenése óta. Hogy érzed, mennyiben változott a stílusod, vannak-e témák, amikről úgy érzed, eleget mondtál, és milyen témák felé vezet az út, aminek a legújabb állomása a Távolvíz? 

Amikor az ember megírja az első regényét, akkor óhatatlan, hogy valakire ne akarjon hasonlítani, de már nagyon rég óta nem gondolkodom arról, milyen is az én stílusom – valószínűleg ez jelenti azt, hogy megtaláltam a saját hangomat. Tematikában mindeddig zömében megmaradtam a közeljövőben és Földközelben, ám ez éppen változóban van.”