Összességében azt tudom mondani, hogy a Páncélba zárt szellem nem egy rossz film. Az animével összevetve bizonyos aspektusokban kimondottan gyenge (karakterek), más aspektusokban pedig egyszerűen csak különböző (filozófiai háttér).
„Sajnos azonban a karaktereknél több pozitívumot nem lehet elmondani. Annyira Őrnagyra fókuszáltak, hogy néhány hangulatos mellékszereplőn túl mást nem tud a film felmutatni. Batou (Pilou Asbaek), Őrnagy melák társa kemény, laza és szerethető figura, de nem hozza az anime szintjét: az Őrnaggyal való viszonya nem kerül olyan szinten kibontásra, mint az animében (ehhez kellene az anime zárójelenetében feltett kérdés is, ami itt nem hangzik el) és hiányzott a klasszikus pisztolya is. A kibervermentes fiatal Togusát nagyon lebutították, a filmben nem jelent többet biodíszletnél. A legnagyobb problémám a Bábjátékossal volt. Elvileg Kuze néven szerepel a filmben, de teljesen más karakter. Nagyon titokzatosan fel van vezetve, de sokkal súlytalanabb, mint az animében. A japán eredetiben igazi szürke eminenciás, elhiszed, hogy képes szinte mindent mozgatni a háttérben, míg a filmben szép lassan eljelentéktelenedik – érezhető a hangsúlyeltolódás, hogy mindenre Őrnagynak kell rájönnie. A Bábjátékos módszere, mint túlélési alternatíva Őrnagy tudatának, ugyan a filmben is előkerül, de sokkal kevésbé hangsúlyos.
Konklúzió
Összességében azt tudom mondani, hogy a Páncélba zárt szellem nem egy rossz film. Az animével összevetve bizonyos aspektusokban kimondottan gyenge (karakterek), más aspektusokban pedig egyszerűen csak különböző (filozófiai háttér). Önmagát mint alkotást nézve azonban több, mint egy unalmas egyszer nézős film. Kerek egészet alkot, pörgős és hangulatos. De ha valaki még nem látta az animét, inkább a mozi után nézze meg.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
