Stumpf András írása
Bayer Zsolt egy reggel nehéz álomból arra ébredt, hogy ágyában újságíróvá változott.
Félálomban még kurvaanyázott egyet rutinból, de aztán kitörölte a csipát a szeméből, fogmosás közben pedig tényleg újságírót pillantott meg a tükörben. Pártos újságírót, persze, de olyan publicistát, akit érdekelnek a tények. Aki legalább használni akarja őket.
Az átváltozás kicsit megijesztette és még az sem nyugtatta meg, hogy annak oka felől szemernyi kétsége sem volt. Néhány sor, néhány varázsigeként működő sor, egy rissz-rossz bökvers néhány sora. Egy bizonyos Kiss Tibor nevű rocksztár agyszüleménye. Az hatott ráolvasásként és indította be a csodával határos reakciót.
De beindította, s ha már így esett, Zsoltnak, aki immár újra tények iránt érdeklődő, rendszerező, tájékoztató újságíró lett, nem volt más választása: nekiült tényeket gyűjteni és írni. Három hosszú részben válaszolt a rocksztárnak. Hogy olvasóit ne veszítse el, magára erőltetett azért némi fennhéjázást, kioktatást, személyeskedést, de azok immár csupán cifra szalagok voltak a tények, kimutatások unalmasnak gondolt, valójában mindennél fontosabb csomagján.
Minthogy a rocksztár hevenyészett utalást tett az egészségügyre, Zsolt először ennek a témának ült neki. Részletesen megírta, hogy a varangykirályként versbe faragott miniszterelnök alatt mi változott várólista-ügyben. A cél tehát nem változott: megvédeni a barátot. Az eszköz azonban – s az sokszor fontosabb a célnál – a „kurvaanyád” helyett hirtelen egy már-már feledésbe merülő valami lett: a tény.
*
Zsolt átváltozásának reggele után egy másik skribler Kálmán Olgával ült szemközt, immár a Hír TV stúdiójában, amikor az egyébként profi műsorvezető azon kezdett lamentálni: vajh mikor figyelnek már az emberek a valóságra, meddig lehet őket megetetni a migránsok elleni „gyűlöletkeltéssel”. Mikor foglalkoznak már azzal inkább, hogy egy CT-re három hónapot kell várni.
Ez a skribler történetesen én voltam. Noha akkor még nem olvastam Zsolt cikkét, ám mivel derengett, megemlítettem, hogy a várólisták bizony csökkentek a Fidesz alatt. Olga hitetlenkedve nézett. Pedig bizony: a műtéti várólisták ügyét a Varangykirály kormánya külön programmal kezelte. A hetvenezres lista 28 ezer alá csökkent. Ráadásul a CT-s példa sem helytálló már. Az is Orbánék működése alatt változott, és bizony jó irányba. Ők vezették be, hogy rákgyanú esetén két hét a maximum, annyi idő alatt el kell végezni a CT-vizsgálatot. Nem három hónap tehát. A két hét persze még mindig sok, egy hét jobb lenne, de ha folyamatot nézünk, egyértelmű a javulás.