Egy atomerőművük marad a briteknek, az energiahiány érzékelhető lesz
A brit szakértők attól félnek, hogy az atomenergia kiesésével az Egyesült Királyság túlságosan függőségbe kerül a francia energiaexporttól.
Én, a nyugger úgy gondolom, hogy amíg az elektromos áram „raktározása” ipari méretekben nem megoldott, addig felelősségteljesen gondolkodó ember nem mondhatja azt, hogy NoPaks, NoAtom.
Én, a nyugger úgy gondolom, nagyon nehéz lenne az életünk esetlegesen akadozó áramellátás mellett. Napjaink meghatározó kelléke a villanyáram.
Hogyan is termelődik az áram?
Elégethetünk különféle fosszilis energiahordozókat, az így megszerzett energiát generátorok segítségével elektromossággá alakíthatjuk. A termelt villamos energia mennyisége viszonylag egyszerűen szabályozható, hátrány, hogy véges mennyiségű alapanyagra (szén, olaj, gáz) épül, és melléktermékként szennyezi a környezetet, kormol, füstöl, növeli az üvegház hatást.
Befoghatjuk a víz erejét, építhetünk vízi erőműveket, építhetünk hatalmas gátakat, felduzzaszthatjuk a folyó vízszintjét, és a felvíz és az alvíz magasságkülönbségét kihasználva, turbinákkal áramot lehet termelni. Mi kell ehhez? Megfelelő földrajzi környezet, magas hegyek között meglévő folyó, aminek lezárásával hatalmas szintkülönbségeket lehet létrehozni , ennek megfelelően nagy mennyiségű energiát lehet termelni. Lássuk be, Magyarország földrajzi adottságai kevéssé alkalmasak erre a megoldásra, bár vannak vízi erőmű építéssel kapcsolatos tapasztalataink a Tiszán épültek gátak, és termelnek áramot. A Dunán a Bős-Nagymaros projekt megbukott, leginkább politikai, mint műszaki-gazdasági okokból. Nagy területeket vesz el a felvízi környezetből, de akár sokhasznosítású projekt alapjává válhat, lásd Tisza-tó.
Építhetünk atomerőművet, viszonylag olcsón lehet áramot termelni,de jelentős kockázatok árán (földrengés, különböző mértékű üzemzavarok)És maga után vonja az elégett fűtőanyag utókezelésének összes problémáját. A modern atomerőmű - szemben az első generációs erőművekkel- viszonylag jól szabályozható.
Utolsónak hagytam ( a teljesség igénye nélkül) a megújuló energia felhasználását az áramtermelésben. Lássuk be, hogy hullámerőművekre, tengeráramlatok megcsapolására alkalmatlanok vagyunk, nincs tengerünk vagy óceánunk, a tavaink pedig másra kellenek és alkalmatlanok erre a célra. A jelenlegi hazai megújuló energia eléggé farizeus módon döntően ( hasonlóan a legelején említettekhez) égetésből származik, égetünk mezőgazdasági melléktermékeket, szalmát, és természetesen fát. Belátható, hogy ez nem lehet a jövő útja, hiszen az erő nem nő olyan sebesen, mint ahogyan elégetjük.
Az igazi megújuló energia a szélerőművekből és a napenergia hasznosítása által teremthető meg. Előnye kétségtelenül az „ingyen” alapanyag, de sok hátránya is van. A legnagyobb hátrány az esetlegesség, vagyis a szélerőmű akkor termel, ha fúj a szél, napelem akkor működik ha süt a nap. Márpedig elektromosságra akkor is szükség van, ha nem süt a nap, nem fúj a szél. Amíg az elektromos áram „raktározása” ipari méretekben nem megoldott, addig felelősségteljesen gondolkodó ember nem mondhatja azt, hogy NoPaks, NoAtom.
Lenne módszer az energia elraktározására, és az elraktározott energia csúcsidőben elektromos árammá alakítására, de ez oly mértékű természetátalakító munkával járna, ami elképzelhetetlen.Mi ez a módszer? Folyó (Duna) mellett hegytető (Prédikálószék pl.) beépítése. Irdatlan méretű víztároló medencét építeni, a Duna vizét fel kell vezetni a hegytetőn lévő tárolóba- amikor árambőség van, fúj a szél és süt a nap) majd amikor áramszűke van, leereszteni, és a vízi energiát árammá alakítani. Belátható, hogy a Ligetvédők Hegyvédőként láncolnák magukat a projekt megvalósulásához elengedhetetlenül kiirtandó fákhoz....
A lényeg tömören: amíg az elektromos áram tárolása ipari méretekben nem megoldott, az esetlegesen működő áramforrások gazdasági méretekben nem lehetnek meghatározók.