Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.

A Roszatom a legkisebb rossz

2017. március 07. 10:08

Én, a nyugger úgy gondolom, hogy amíg az elektromos áram „raktározása” ipari méretekben nem megoldott, addig felelősségteljesen gondolkodó ember nem mondhatja azt, hogy NoPaks, NoAtom.

2017. március 07. 10:08

Én, a nyugger úgy gondolom, nagyon nehéz lenne az életünk esetlegesen akadozó áramellátás mellett. Napjaink meghatározó kelléke a villanyáram.

Hogyan is termelődik az áram?

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Elégethetünk különféle fosszilis energiahordozókat, az így megszerzett energiát generátorok segítségével elektromossággá alakíthatjuk. A termelt villamos energia mennyisége viszonylag egyszerűen szabályozható, hátrány, hogy véges mennyiségű alapanyagra (szén, olaj, gáz) épül, és melléktermékként szennyezi a környezetet, kormol, füstöl, növeli az üvegház hatást.

Befoghatjuk a víz erejét, építhetünk vízi erőműveket, építhetünk hatalmas gátakat, felduzzaszthatjuk a folyó vízszintjét, és a felvíz és az alvíz magasságkülönbségét kihasználva, turbinákkal áramot lehet termelni. Mi kell ehhez? Megfelelő földrajzi környezet, magas hegyek között meglévő folyó, aminek lezárásával hatalmas szintkülönbségeket lehet létrehozni , ennek megfelelően nagy mennyiségű energiát lehet termelni. Lássuk be, Magyarország földrajzi adottságai kevéssé alkalmasak erre a megoldásra, bár vannak vízi erőmű építéssel kapcsolatos tapasztalataink a Tiszán épültek gátak, és termelnek áramot. A Dunán a Bős-Nagymaros projekt megbukott, leginkább politikai, mint műszaki-gazdasági okokból. Nagy területeket vesz el a felvízi környezetből, de akár sokhasznosítású projekt alapjává válhat, lásd Tisza-tó.

Építhetünk atomerőművet, viszonylag olcsón lehet áramot termelni,de jelentős kockázatok árán (földrengés, különböző mértékű üzemzavarok)És maga után vonja az elégett fűtőanyag utókezelésének összes problémáját. A modern atomerőmű - szemben az első generációs erőművekkel- viszonylag jól szabályozható.

Utolsónak hagytam ( a teljesség igénye nélkül) a megújuló energia felhasználását az áramtermelésben. Lássuk be, hogy hullámerőművekre, tengeráramlatok megcsapolására alkalmatlanok vagyunk, nincs tengerünk vagy óceánunk, a tavaink pedig másra kellenek és alkalmatlanok erre a célra. A jelenlegi hazai megújuló energia eléggé farizeus módon döntően ( hasonlóan a legelején említettekhez) égetésből származik, égetünk mezőgazdasági melléktermékeket, szalmát, és természetesen fát. Belátható, hogy ez nem lehet a jövő útja, hiszen az erő nem nő olyan sebesen, mint ahogyan elégetjük.

Az igazi megújuló energia a szélerőművekből és a napenergia hasznosítása által teremthető meg. Előnye kétségtelenül az „ingyen” alapanyag, de sok hátránya is van. A legnagyobb hátrány az esetlegesség, vagyis a szélerőmű akkor termel, ha fúj a szél, napelem akkor működik ha süt a nap. Márpedig elektromosságra akkor is szükség van, ha nem süt a nap, nem fúj a szél. Amíg az elektromos áram „raktározása” ipari méretekben nem megoldott, addig felelősségteljesen gondolkodó ember nem mondhatja azt, hogy NoPaks, NoAtom.

Lenne módszer az energia elraktározására, és az elraktározott energia csúcsidőben elektromos árammá alakítására, de ez oly mértékű természetátalakító munkával járna, ami elképzelhetetlen.Mi ez a módszer? Folyó (Duna) mellett hegytető (Prédikálószék pl.) beépítése. Irdatlan méretű víztároló medencét építeni, a Duna vizét fel kell vezetni a hegytetőn lévő tárolóba- amikor árambőség van, fúj a szél és süt a nap) majd amikor áramszűke van, leereszteni, és a vízi energiát árammá alakítani. Belátható, hogy a Ligetvédők Hegyvédőként láncolnák magukat a projekt megvalósulásához elengedhetetlenül kiirtandó fákhoz....

A lényeg tömören: amíg az elektromos áram tárolása ipari méretekben nem megoldott, az esetlegesen működő áramforrások gazdasági méretekben nem lehetnek meghatározók.

Marad Paks, mint a legkisebb rossz. És a Roszatom.
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sóhivatalnok
2017. március 07. 21:29
Raktározás: megoldott. Megrendelheted otthonra. https://www.tesla.com/sv_SE/powerwall?redirect=no Teljes gyártelepek építik az energiaellátásukat a szélre és a napra. Az atom: kuka.
Válasz erre
0
2
h.kovacs
2017. március 07. 17:52
paks: yes atom: yes roszatom: no
Válasz erre
0
2
GV0917
2017. március 07. 17:19
Jól beszélsz Kenyeres, Bár sok pénzünk nincsen, mert elspekulálták, Verné meg az Isten. Verné meg az Isten A kába marháját, Ki a keselyűvel Eteti fel máját... Odaláncoltatja magát A hegycsúcshoz, És várja Héraklészt, Míg szerencsét nem hoz...
Válasz erre
0
0
Pinter68
2017. március 07. 14:02
"Amíg az elektromos áram „raktározása” ipari méretekben nem megoldott..." Megoldott. Szivattyús-tározós erőműnek hívják és még Magyarországon is adottak hozzá a feltételek. Egyébként, a megújulókra alapozott modellt nem véletlenül hívják decentralizált termelésnek. Ugyanis a sokszor felemlegetett ingadozást nagy mértékben tudja csökkenteni az, ha nagyon sok egység van a hálózaton. Ha nincs világos, attól még fújhat a szél. Ha nem fúj keleten, még fújhat nyugaton. Ha nálunk sehol se fúj, még fújhat valamelyik szomszéd országban vagy akár Németországban. Mindez csak annak a kérdése, hogy van-e elegendő hálózati kapacitás, ami összeköti az egyes országokat. Teljesen nyilvánvaló, hogy paradigmaváltás zajlik az energiapolitikában és a magyar kormány ezzel 180 fokban ellentétes utat választott. De vajon, hogy akarja eladni Paks2 90-100 eurós villanyát egy olyan piacon, ahol 30-40 eurós árszint dominál.
Válasz erre
3
6
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!