Negyvenhetedikbe léptem, ezt a kort apám mindössze két héttel élte túl (azt is minek), anyám ennyi idősen ki-be járta a kórházakat, két komoly műtéttel, hálistennek végetért a pechszéria, azóta kutya baja.
„Én ezen a mizérián túl jól vagyok, hosszú évek vergődése után újra van »szakmai életem«, a családban alapjában véve rend van és nyugi (ahol nem, ott nem igazán tudunk segíteni), a helyemen vagyok. Mégis árnyékot látok a víz alatt mozdulni, hiába magyarázza a kedves, idősebb doki, hogy ott higgyem el, az égvilágon semmi. A rákszűrésem is tökéletes, na, ugye…
Megmozdul az árnyék a víz alatt, ez nem a csónak. És a szokásos februári temetőlátogatáson bemozdul bennem J., akit megírtam, akinek mintha hasonló lett volna... hogy is mesélte nagyanyám akkor? Egy szót nem értettem belőle, talán azért jegyeztem meg szó szerint.
Felkeresek másik dokit, aki barátnő hasonló baját eredménnyel diagnosztizálta-kezelte, ő is a kaparást mondja, annyi a konkrétum, amit lát, hogy vastag a nyálkahártya, és az általában nem jó…
A legközelebbi gusztustalan szövetdarabnál elkezd bennem sikítani öreganyám szövege, körbe-körbe, vég nélkül. De fejhangon ám, néha úgy tűnik, mások is hallják. »Mondta akkor már nekem, hogy jó ideje csak kínlódik a men... ment... menstruációjával, hogy össze-vissza meg sok, mondta, hogy ilyen nagy aludt vérek jönnek, akkor mondtam én néki te Joli há’ mér nem mécc orvoshoz, ez nem normális, ilyen nem szabad, hogy legyen... és akkor elment és megoperálták de biztos előbb kellett volna...«
Aztán felhívom a zembert, már melóban van, kijön egy percre. Nem drámázom túl, de szólok, most mondd, ha nem megy végigcsinálni, most sok volt (nincs egy hónapja, hogy a bátyja meghalt), mert nem ígérek semmit, se azt hogy meg tudok gyógyulni, se hogy cuki leszek, se hogy bármilyen legyek. Na, ne hülyéskedjek már, mondja, és szívből remélem, tényleg végiggondolja, mit vállal. Bár assetom, én mit vállalok.
Akkor kerül elő először a három szó: még, nem, most. Egy kérdőjel, egy felkiáltójel. Még nem!!! Most?…
Ellátogatok Dr. G-hez, aki barátnőm szervezése alapján elvállalhat, ha akarom. Egész más mint az eddig megismertek: nincs csilivili recepciója, kevésbé életcsászára, mint szülészem vagy a második Dr. K. akihez némi elszervezés miatt kerültem, és akinek örökké hálás lehetek, hogy időben (?) került sor erre a szövettanra. Dr. G. halk szavú és szerény, ugyanakkor meglehetősen határozott…
Este kinézek az ablakon, a szoba döbbenetesen színvonalas, alig kórházszerű, van tiszta kis fürdőszoba, rendes kövezet, fény és nagy ablak. Este kinézek rajta: némá, a kivilágított Mátyás-templom, atyaég, mit fizetne ezért egy gazdag japán turista.
Másnap már csak toporgok »indulásig«. Még nem???? MOST!
A műtősnek odaúton idézgetem a Monty Python vonatkozó jelenetét (Meaning of Life), nem látta, ígéri, megnézi. Talán a Margit-dalt kellett volna stílszerűen elénekelnem (De ha megoperálnak hirtelen, nekem nem elég lesz egy kórterem, ha a hordágyról leesnék, én sírnék nélkülem...), aztán mire túl sokat gondolkodhatnék azon, hogy hülye helyzet-e ez, filmszakadás. Egy óra a következő, amit látok, szemben a falon, fél négyet mutat. Tizenegy tájban mentem be…
Pedig a hétvége valóban már mintha egy kissé egyszerűbb wellness-szállón telne, dolgom semmi, ebédet helyembe hozzák, nyílnak a virágok, vasárnap fogadom látogatóimat, majd misére megyek. Amikor a Nagy Kört teszem a kertben, mintha egy árnyalak fogná a kezem meg hirtelen, gyere, apám, sokat sétáltál te itt. Nem nagyon szól hozzám, de igen-igen tisztán érzem a jelenlétét. Mintha azt üzenné: nem, te most nem én vagy…
Na, ez elmúlt, latolgatom a teraszon, most már nemcsak az eszemmel, hanem valahol mélyebben is el kell ezt fogadni. De a félelmetes felkiáltójelekkel és görbedt kérdőjelekkel tűzdelt három szó mostanra egyszerű, szürke kijelentő mondattá olvadt.
Még nem most. És március 15-én, lemenő nap mellett, friss »minden rendben« eredménnyel, egyenletes, bár nem túl heves tempóban lefutom a Kicsivel a futókört."
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
