Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

2017. március 21. 06:00

Már írtam, hogy túl sok izgalomra nem számíthat az olvasó. Mindössze egy-két lepkefingnyi jut ki belőle az embernek, de azt is tovasodorja a legkisebb szellő.

2017. március 21. 06:00
Letya
Könyvek, ahogy én látom

A Hosszú Föld egy igazi, régimódi mese, modern technikával fűszerezve. Leginkább Jules Verne műveihez és H. G. Wells: Az időgép regényéhez hasonlítanám. Pontosabban nekem ezek a regények jutottak az eszembe olvasás közben. De azért ezeknél frissebb, humorosabb a regény. Nem beszélve a rengeteg utalásról, filmre, könyvre, zenére amivel találkozik az ember olvasás közben. Van ahol csak egyetlen szóval utalnak a műre, így könnyen elsiklik az avatatlan olvasó az ilyesmi felett. Jómagam sokat felismertem, de jól tudom, hogy több azoknak a száma, melyeket nem vettem észre. Talán ez is hozzájárul a történet megfűszerezéséhez, mintegy jutalmazása az olvasónak, aki érti az utalást.

Végül szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy azon olvasók akik a pörgős, akciódús történeteket kedvelik, azok ne is kezdjenek bele a regényfolyam olvasásába. Akik viszont el tudnak merülni egy szép, lassan csordogáló történetben, ahol nem hajt bennünket a tatár és van időnk megpihenni, valamint értékelni tudja az Easter eggeket, annak igazán szórakoztató és üdítő olvasmányban lehet része.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!