– A válás után a nő életének értelme nem kérdőjeleződik meg. A férfié azonban igen. Nagyon sok férfi nem is áll fel a válás traumájából, vagy éppen »traumából házasodik« újra. A magukra maradt nők pedig kénytelenek megkeményedni, mert a gyereket el kell tartani. Sokkal több munkát kell vállalniuk, közben gyötri őket a lelkiismeretük, mert pontosan az siklik ki a kezük közül, amiért élni és dolgozni érdemes. Vagyis a GYEREK! Aztán azzal ellensúlyoznak, hogy a gyereknek mindent megadnak. Ráadásul a legtöbb elvált nő nem talál partnert, így a gyerekéből farag lelki társat. Aztán már nem tudnak vele olyan szigorúan bánni, nem tudják meghúzni a határokat. És ez nem csak a fiúkra vonatkozik. A lányok számára ugyanolyan fontos a férfiminta, hiszen ez alakítja ki bennük a képet a férj-feleség szerepéről, az egymással szembeni elvárásokról. Azáltal, hogy a pedagóguspálya elnőiesedett, a gyerekek még az iskolában sem találkoznak a férfiattitűddel. Mindez a férfilét értékeinek, erényeinek, mércéjének elhalványulásával jár. Az átadási lánc azokban a családokban is sérül, ahol az apa a családdal él, mivel a férfiak jó része napi 12 órát dolgozik.
– Ezt igyekeznek önök pótolni az előadásaikkal, a Férfiak Klubjához tartozó, Apa–Fia Körök által szervezett túrákkal és táborozásokkal?
– Az apa fegyelmező, simogató, férfias lendülete több száz évig szüntelenül jelen volt a családban. A gyerekek mentek vele a földekre, a műhelybe, az istállóba. Részt vettek a munkában, kis kapa, kis gereblye... S miközben együtt dolgoztak, megtanulták, hogy a férfiak hogyan viselkednek. Az apák PÉLDÁT MUTATTAK. Erre ma is időt kellene találni, mert amíg a fiainknak nem sikerül férfivá válni és férfiakat nevelni – a válások számát sem tudjuk csökkenteni. Amikor elindítottuk a Férfiak Klubját, készítettünk egy reprezentatív felmérést (nyolcezer nő adott választ), melyből az derült ki, hogy a nők nem a sírni tudó, megértő, metroszexuális tulajdonságokat díjazzák egy férfinál! Inkább a klasszikus férfiértékekre vágynak: olyan férfira, aki mellett biztonságban érezhetik magukat.”