Eldöntöd, hogy szaralak leszel, majd szaralak leszel
Vannak kiemelkedően sikeres projektek az életben.
Ft
Ft
21°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 18.
csütörtök
Tévhitek a családjogban – A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
2017. február 27. 22:23
A sorozat következő része a továbbtanuló nagykorú gyermekek tartására vonatkozó speciális szabályozást és a témát övező tévhiteket járja körül.
2017. február 27. 22:23
A 2017-es év elején arra vállalkoztam, hogy körüljárjak pár olyan tévhitet, amelyek rendre felmerülnek a praxisomban. Az első ilyen témám a gyermektartásdíj meghatározásának kérdése volt, amelyben már jeleztem, hogy a nagykorú gyermekekre némileg más szabályok vonatkoznak és ígéretet tettem arra nézve, hogy ezekről is ejtek majd szót. A visszajelzések alapján olvasói igény is van erre, így a sorozat következő része a továbbtanuló nagykorú gyermekek tartására vonatkozó speciális szabályozást és a témát övező tévhiteket járja körül.
Tudni kell, hogy az új Polgári Törvénykönyvben már önálló szabályozást kapott a fenti téma. Korábban csak a bírói gyakorlatban kimunkált elvek alapján folyt az ítélkezés, tehát az új Ptk. a bírói gyakorlatot törvényi szintre emelte.
Az első és alapvető kérdés, illetve tévhit a témában, hogy csak a gyermek 18 éves koráig kell gyermektartásdíjat fizetni. Ez természetesen nem igaz, hiszen sok gyerek bőven a 18 éves kora után fejezi csak be a középiskolai tanulmányait (pl. évvesztes, vagy 0. évfolyamra járt).
Így a kiskorú gyermekre vonatkozó szabályok lényegében a középiskolai tanulmányok befejeződéséig tartanak. Így ha a gyermek a tanulmányait rendesen folytatja az érettségi megszerzéséig, biztosan jár részére a gyermektartásdíj. Ezen időpontot követően attól függ a fizetési kötelezettség, hogy a gyermek folytat-e további tanulmányokat, illetve nincsen-e olyan törvényi ok, amely alapján a nagykorú gyermek jogosultsága megszűnik a tartásdíjra. Ezzel kapcsolatosan több kérdés és tévhit kering jelenleg.
*
Ezek közül érdekes kérdés, hogy milyen tanulmányok folytatása alapozza meg a jogosultságot. A jogszabály szövege szerint ilyen tanulmánynak minősül: „az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmány.” A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem csak a főiskolai és egyetemi képzés, de pl. az akkreditált OKJ-s képzés is megalapozza a jogosultságot. Erre nézve az én praxisomban is született már olyan jogerős döntés, amely elutasította a kötelezett kérelmét a megszüntetésre annak okán, hogy a gyerek „csak egy OKJ-s képzésben vesz részt.”
Ehhez kapcsolódó tévhit, hogy ha a gyerek dolgozik és mellette tanul, akkor nem kell fizetni. Ez nem igaz ilyen leegyszerűsített formában. Egy ilyen esetben ugyanis a bíróság összességében megvizsgálja, hogy a gyerek saját jövedelmére, vagyoni helyzetére és pl. a kapott támogatásokra figyelemmel 1. a gyermek rászorul-e tartásra, 2. a szülő a saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné-e a tartás, 3. van-e egyéb kizáró ok.
Itt jól látható, hogy mi a legnagyobb különbség a kiskorú és a nagykorú gyermekek tartása között. Nevezetesen a szülő a kiskorú gyermekét a saját tartásának a rovására is köteles eltartani, míg a nagykorú gyermeknél ez a szabály már nem él, illetve a kiskorú gyerek tartása mindig megelőzi a nagykorú gyerekét.
*
A gyermektartásdíj megszüntetésének módja körében is fellelhető néhány téveszme.
A jogosult ugyanis köteles bejelenteni a tartásdíjra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásokat (így pl. ha a gyerek nem tanul tovább, avagy a felsőfokú tanulmányait befejezte), és az ennek elmulasztása körében okozott kárért felelősséggel tartozik. Ha a jogosult tehát a fenti kötelezettségnek eleget tesz, akkor a bejelentés alapján peres eljárás lefolytatása nélkül kerülhet megszüntetésre a fizetési kötelezettség. A kötelezett oldaláról azonban sem az nem elegendő, ha csak „befejezi” az utalást, sem az egyszerű bejelentés. A kötelezettnek tehát keresetet kell előterjeszteni a tartásdíj megszüntetésére, így ilyen esetben a peres eljárás lefolytatása nem mellőzhető.
A legnehezebb két kérdést hagytam a legvégére azzal, hogy mindkét olyan eset, amely még a jogosultság megszűnését megalapozhatja, elég kényes téma és véleményem szerint mindig az adott eset egyedi körülményeinek kell(ene) körültekintő mérlegelés tárgyát képeznie a döntés meghozatalakor.
Ezen két eset közül az egyik az, ha „a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget.” Ehhez nyújt fogódzkodót az a rendelkezés, hogy „a szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.” Nevezetesen a jogszabály egyértelműen nem pártolja azt a helyzetet, hogy a gyerek 30 éves koráig még mindig egyetemre járjon.
A másik eset még kényesebb téma, amely pedig a gyermek érdemtelensége a tartásra. Ehhez a rendelkezéshez is ad segítséget a jogszabály: a Ptk. kimondja, hogy érdemtelenséget eredményez az is, ha a nagykorú gyermek „a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.” Erre azonban még inkább igaz az a fenti állításom, hogy körültekintő módon és az adott ügy egyedi jellegzetességeit kell mérlegelni, hiszen a „kellő indok” feltárása messzire viheti el a bizonyítási eljárást és jelen cikk témáját is, ezért ennek részleteire jelen írásomban nem térnek ki.
Összességében bízom benne, hogy a nagykorú gyermek tartására vonatkozó speciális szabályokat sikerült közérthető formában közzétenni és segítséget nyújtani azoknak, akiket érint a téma.
Ruszin-Szendi Romulusz Magyar Péter tudtával (és beleegyezésével?) ment el egy politikai gyűlésre felfegyverkezve
Mindezt nem én állítom, hanem Magyar Péter maga mondta ki, hogy Ruszin-Szendi oldalán egy lőfegyver volt látható.
Az ellenfél beemelte a verbális és fizikai erőszak kultúráját
Ahol elfogynak az érvek, ott marad a kiabálás, az agresszió és a trükközés.
Jó lett volna, ha a zsírleszívás egy kis felelősségérzet-feltöltéssel is járt volna
Nem tudom, hogy ebben az országban mikor mászkáltak utoljára politikusok nyilvános rendezvényen fegyverrel az oldalukon.
Aki Palesztinát védi, Izraelt védi
A Macron-párti francia európai képviselő szerint Palesztina nemzetközi elismerése és Izrael léte nem lehet alku tárgya. Csak a kétállami megoldás jöhet szóba, ez Európa érdeke is.
Szoboszlai gólpassza után elszabadult a pokol: még az ellenfél edzője is pirosat kapott (Videó)
Sport
„A reakciómra nincs mentség, de nem könnyű elviselni, ha kilencven percen át sértegetnek.”
Gyengül a Tisza, körmét rágja a baloldal – fazékban rotyog a káosz 2026-ra
Az ellenzéki pártok megkezdték a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásra.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gábor72
2021. május 06. 20:23
Ha a gyermek be tölti a 18. életévét, és az apjához költözik, és tovább tanul, akkor az anyának kell fizetni tovább a gyermek tartás?
Válasz erre
0
0
Gábor72
2021. május 06. 20:17
Ha a gyermek be tölti a 18. életévét, és az apjához költözik, és tovább tanul, akkor az anyának kell fizetni tovább a gyermek tartás?
Válasz erre
0
0
Csigorin
2019. november 23. 22:00
18 eves kora utan felnott ember. Egyetem mellett van lehetoseg diakmunkara, letezik osztondij, a jol tanulok szamara kari, vagy akar koztarsasagi osztondij is, de a diakhitel is erre van kitalalva, tehat alapvetoen akkor mar a felnott ember onmagat kell(ene) hogy eltartsa.
Tovabbtanulo nagykoru gyermeket termeszetesen kell es illik tamogatni, de nem eltartani. A ketto kozt eleg nagy kulonbseg van.
Válasz erre
2
2
Kérdező666
2018. július 25. 19:56
Érdeklődöm, hogy mi a helyzet, ha a gyermek idén ősszel tölti be a 21. életévét, de még mindig középiskolába jár (illetve többnyire mellé), és csak annyit foglalkozik a középiskolával, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne szűnjön meg a tanulói jogviszonya és a szülei kötelesek legyenek eltartani.
A gyermek meddig tarthatja fenn ezt az állapotot, azaz van-e felső korhatár, ami után a szülők tartási kötelezettsége megszűnik?
Válaszukat előre is megköszönve,
Válasz erre
0
0