Itt a szembenézés ideje

„Mik a legfrissebb adatok? 

Sajnos a gyülekezeti adatszolgáltatás – finoman szólva – egyenetlen. A népszámlálásból kiolvasható adatok szerint az utóbbi időszakban háromszáz településről fogytak el az evangélikusok. A lutheránus hívők országosan háromszázezresnek mondott lélekszáma pedig igazából – jó esetben – feleennyi.

Ők a templomba járó »kemény mag?«

 Nem, ők a nyilvántartottak! Egy átlagos vasárnap körülbelül harmincezer evangélikus megy el templomba. Arra a jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, hogy míg a rendszerváltás óta intézményeink száma nőtt, a hívek száma egyre csökken.

Arra utal, hogy például az egyházi iskolákban végzett diákok később nem lesznek aktív, de talán passzív tagjai sem az egyháznak?

Igen, pontosan erre gondolok. Az intézményeinket nem azért kaptuk, hogy egyre több homlokzaton virítson a Luther-rózsa, hanem azért, hogy az egyház missziós munkáját segítsék. Az intézményeink látó- és szolgálati körébe kerülő emberek megszólítása valahogy nem megy úgy, ahogyan jó lenne. Ha viszont sikerült őket megszólítani, akkor a mai adatkezelési technikákkal jobban nyomon lehetne követni őket. Például a diákokat. Nem szabadna elengedni a kezüket. Ha az iskola után egy másik településre kerülnek, segíteni kellene új gyülekezetet találni nekik. Ha megvannak az anyakönyvek, akkor meg kellene vizsgálni, hogy a tizenkettedik életévüket betöltőket hogyan lehetne konfirmációra hívni… Vannak, akik így csinálják, a mutatók mégis egyre rosszabbak, mert nagyon sokan viszont nem így dolgoznak. Ez részemről nem a lelkészi munka kárhoztatása, hiszen ez gyülekezeti feladat, amelyben a laikusoknak ugyanúgy részt kellene venniük.”