Képzelet
A képzelet segíti az emlékezeti működést, szükséges többek között a téri tájékozódáshoz, a kreativitáshoz és a gondolkodáshoz is. Fajtái:
- Reproduktív képzelet: működése segítségével vagyunk képesek mások elképzeléseit, magyarázatait megjeleníteni, ami természetesen az eredeti elképzeléstől bizonyos mértékig eltér. Mindenki ismeri azt a csalódást, amikor egy általunk olvasott regényt megfilmesítenek és a film közel sem tudja azt az élményt nyújtani, mint maga a regény. Az olvasott regény alapján reprodukált (elképzelt) képek és a film rendezője által újra teremtett képi világ jelentősen eltér egymástól.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a képzeletnek ezt a formáját az oktatás folyamatában, ahol a tanár magyarázatai is a képzelet segítségével válnak a diákok számára érthetővé. A szemléltetés segítheti a tanulót abban, hogy minél pontosabb legyen a reprodukált képzeleti kép.
- Produktív képzelet: A produktív képzelet segítségével olyan képeket hozhatunk létre, amely a valóság eddig ismeretlen részleteire világít rá.
Téri tájékozódás
A felnőttek természetesnek veszik, a gyerekeknek általában hosszabb időt vesz igénybe, míg az olyan fogalmakat, mint az előtte, utána, mögötte, felette, alatta, jobbra, balra, stb. megértik és alkalmazni is tudják. Gyakran látom azt a „magyaros betegséget” ebben a témában is, mint az idegen nyelvvel. Attól, hogy hangosabban, erőszakosabban mondjuk a gyereknek, hogy „de hát ott van mögötted...” – ha nem mutatjuk és magyarázzuk meg, a gyerek nem biztos, hogy magától ki fogja találni. Érdemes sok olyan játékot játszani, amibe ezeket a fogalmakat bele tudjuk szőni, megkönnyítve ezzel a fogalmak értelmezését és használatát.
Gondolkodás
A gondolkodás a megismerőtevékenység legmagasabb foka. Gondolkodásunk segítségével vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, szabályok megfogalmazására, alkalmazására, következtetések levonására és véleményünk megindokolására.
A gondolkodás összetett folyamat, amely különböző gondolkodási műveletekre épül. A gondolkodás folyamatában a műveleteket a gondolkodás mikrostruktúrájának nevezik, mivel a gondolkodás legkisebb elemeiről van szó:
- Analízis: elemzés, részekre bontás.
- Szintézis: a részek egységes egésszé történő összefoglalása.
- Absztrakció: elvonatkoztatás.
- Generalizáció: általánosítás.
- Konkretizálás: kézzelfoghatóvá tétel.
- Analógia: a hasonlóságok kiemelése, megállapítása.
A gondolkodás fajtái:
- divergens (széttartó) gondolkodás
A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik.
- konvergens (összetartó) gondolkodás
A konvergens gondolkodás lényege, hogy egy adott probléma megoldásánál már a jól bevált megoldást, sémát alkalmazzuk. A konvergens gondolkodáson alapszik az intelligencia.
Kreativitás
„A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” (Guilford)
Guilford szerint a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás megmutatkozik:
- A problémák iránti érzékenységben
- A gondolkodás könnyedségében (fluencia), amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg.
- A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás), ez teszi lehetővé a megoldások célszerű variálását.
- A gondolkodás eredetisége (originalitás), a szokatlan megoldások képességében rejlik.
A kreatív ember jellemzői
Többen is vizsgálták, hogy melyek azok a személyiségjegyek, amelyek az alkotó embert jellemzik. Cropley a kreatív ember következő tulajdonságait említi:
- Változásra törekvés
- Merészség
- Impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát)
- A fegyelmezetlenségre való hajlam az általuk elért cél érdekében
- Nyitottság az új elképzelések iránt
- Nonkonformizmus
- A tekintély megkérdőjelezése