Ft
Ft
16°C
2°C
Ft
Ft
16°C
2°C
10. 05.
vasárnap
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
10. 05.
vasárnap
Hírek
Vélemények
Mandiner Díj
család tájékozódás iskola iskolaérettség szakértői jelentés tehetség kreativitás szocializáció szakszolgálat Potocki Ágnes vélemény képzelet gondolkodás

Iskolával kapcsolatos fogalmak – 2. rész

2017. február 28. 13:43

Az alábbiakban szeretnénk megmagyarázni néhány további fogalmat, ami akár az óvodai, akár a szakszolgálati, vagy szakértői jelentésekben szerepel(het) gyermekünkkel kapcsolatban.

2017. február 28. 13:43
Potocki Ágnes
Mandiner.család

Képzelet

A képzelet segíti az emlékezeti működést, szükséges többek között a téri tájékozódáshoz, a kreativitáshoz és a gondolkodáshoz is. Fajtái:

  • Reproduktív képzelet:  működése segítségével vagyunk képesek mások elképzeléseit, magyarázatait megjeleníteni, ami természetesen az eredeti elképzeléstől bizonyos mértékig eltér. Mindenki ismeri azt a csalódást, amikor egy általunk olvasott regényt megfilmesítenek és a film közel sem tudja azt az élményt nyújtani, mint maga a regény. Az olvasott regény alapján reprodukált (elképzelt) képek és a film rendezője által újra teremtett képi világ jelentősen eltér egymástól.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a képzeletnek ezt a formáját az oktatás folyamatában, ahol a tanár magyarázatai is a képzelet segítségével válnak a diákok számára érthetővé. A szemléltetés segítheti a tanulót abban, hogy minél pontosabb legyen a reprodukált képzeleti kép.

  • Produktív képzelet: A produktív képzelet segítségével olyan képeket hozhatunk létre, amely a valóság eddig ismeretlen részleteire világít rá.

Téri tájékozódás
 
A felnőttek természetesnek veszik, a gyerekeknek általában hosszabb időt vesz igénybe, míg az olyan fogalmakat, mint az előtte, utána, mögötte, felette, alatta, jobbra, balra, stb. megértik és alkalmazni is tudják. Gyakran látom azt a „magyaros betegséget” ebben a témában is, mint az idegen nyelvvel. Attól, hogy hangosabban, erőszakosabban mondjuk a gyereknek, hogy „de hát ott van mögötted...” – ha nem mutatjuk és magyarázzuk meg, a gyerek nem biztos, hogy magától ki fogja találni. Érdemes sok olyan játékot játszani, amibe ezeket a fogalmakat bele tudjuk szőni, megkönnyítve ezzel a fogalmak értelmezését és használatát.
 
Gondolkodás
 
A gondolkodás a megismerőtevékenység legmagasabb foka. Gondolkodásunk segítségével vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, szabályok megfogalmazására, alkalmazására, következtetések levonására és véleményünk megindokolására.
 
A gondolkodás összetett folyamat, amely különböző gondolkodási műveletekre épül. A gondolkodás folyamatában a műveleteket a gondolkodás mikrostruktúrájának nevezik, mivel a gondolkodás legkisebb elemeiről van szó:
  • Analízis: elemzés, részekre bontás.
  • Szintézis: a részek egységes egésszé történő összefoglalása.
  • Absztrakció: elvonatkoztatás.
  • Generalizáció: általánosítás.
  • Konkretizálás: kézzelfoghatóvá tétel.
  • Analógia: a hasonlóságok kiemelése, megállapítása.

A gondolkodás fajtái:

  • divergens (széttartó) gondolkodás
A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik.
 
  • konvergens (összetartó) gondolkodás
 
A konvergens gondolkodás lényege, hogy egy adott probléma megoldásánál már a jól bevált megoldást, sémát alkalmazzuk. A konvergens gondolkodáson alapszik az intelligencia.
 
Kreativitás

„A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” (Guilford)
 
Guilford szerint a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás megmutatkozik:
  • A problémák iránti érzékenységben
  • A gondolkodás könnyedségében (fluencia), amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg.
  • A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás), ez teszi lehetővé a megoldások célszerű variálását.
  • A gondolkodás eredetisége (originalitás), a szokatlan megoldások képességében rejlik.
 
A kreatív ember jellemzői
 
Többen is vizsgálták, hogy melyek azok a személyiségjegyek, amelyek az alkotó embert jellemzik. Cropley a kreatív ember következő tulajdonságait említi:
  • Változásra törekvés
  • Merészség
  • Impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát)
  • A fegyelmezetlenségre való hajlam az általuk elért cél érdekében
  • Nyitottság az új elképzelések iránt
  • Nonkonformizmus
  • A tekintély megkérdőjelezése

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!