Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa

„A történet Bulikovban, az istenek városában játszódik, amely a Bennett által megalkotott világ egyik legnagyobb városa, s egyben a Kontinensnek nevezett államalakulat központja. Ide érkezik diplomáciai küldetésre Shara Komajd, a szajpúri titkosügynök, akinek elsődleges feladata kinyomozni egy – feltehetően politikai indíttatású – gyilkosságot. A történetről többet nem is szeretnék elárulni, inkább a világépítés térbeli vonatkozásairól ejtenék néhány szót. A Lépcsők városa ugyanis tipikus példája annak, hogy egy fantasyben a fiktív világ földrajza mindig több mint puszta háttér. A regényvilág geopolitikai szempontból a következőképpen tagolódik: adott két, egymással szembenálló ország, a Kontinens és Szajpúr; az előbbiről megtudjuk, hogy – istenei segítségével – évszázadokig uralma alatt tartotta az utóbbit, mígnem a szajpúriak a kadzs segítségével elő nem idézték a Villanás nevű eseményt, amelynek következtében a Kontinens istenei eltűntek (meghaltak?). Azóta a kocka fordult egyet: immár Szajpúr uralkodik a Kontinens (és annak nyomorba taszított fővárosa, Bulikov) fölött.

Az alapkonfliktus révén a regény olyan kérdéseket vet fel, mint: Van-e történelmi igazság? Feloldhatók-e a nagyhatalmak közötti konfliktusok? Mit jelent lojálisnak lenni? Tekinthetjük-e eltűntnek az isteneket, ha az emberek továbbra is hisznek bennük? Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a Lépcsők városa egy politikai traktátus alakját ölti, sietek leszögezni: bár valóban nagy szerepet kap a politika a regényben, a cselekmény és a remekül megrajzolt karakterek egyáltalán nem szorulnak háttérbe. Bennett sokáig homályban hagyja a cselekmény szempontjából legfontosabb kérdéseket, a végén azonban minden titokra fény derül, sőt ezzel egyidejűleg a perspektíva is megváltozik, és másként kezdjük látni a Kontinens és Szajpúr, illetve az istenek és az emberek viszonyát.”