Zavart stílus, zavart gondolatok

„Magára az emberre nem érdemes külön szót vesztegetni. Legfeljebb csak annyit, hogy a minap vágott zsebre több mint egymilliárdot az osztalékjaiból. Hagyjuk tehát az embert, és inkább nézzük a stílusát, ami persze a közismert szállóige szerint maga az ember, úgyhogy mégis róla fogunk szólni. Az őszödi beszéd után ezt a stílust trágárságaival együtt, sőt leginkább azokra hivatkozva a magyar irodalom néhány prominense korszakalkotónak minősítette. (...)

A magyar nyelv törvényeibe minden igyekezete ellenére mégis belebukott. Nemcsak most, hanem minden nyelvi megnyilvánulásán. Éppen ezért ideje szertefoszlatni azt a mesterségesen keltett tévhitet, hogy kiváló szónok. Soha nem volt az. Csak kiváló szemfényvesztő.

És mivel harag és részrehajlás nélküli értékelést ígértünk, mondassuk ki Babits Mihállyal az ítéletet: a zavaros stílus zavaros gondolkodást takar. Még ha az illető egymilliárdos osztalékot is zsebelt be. Hogy is mondja az angol közmondás? A tudáshoz nem királyi út vezet.

Édes anyanyelvünk tudásához meg kiváltképp nem.”