„Magára az emberre nem érdemes külön szót vesztegetni. Legfeljebb csak annyit, hogy a minap vágott zsebre több mint egymilliárdot az osztalékjaiból. Hagyjuk tehát az embert, és inkább nézzük a stílusát, ami persze a közismert szállóige szerint maga az ember, úgyhogy mégis róla fogunk szólni. Az őszödi beszéd után ezt a stílust trágárságaival együtt, sőt leginkább azokra hivatkozva a magyar irodalom néhány prominense korszakalkotónak minősítette. (...)
A magyar nyelv törvényeibe minden igyekezete ellenére mégis belebukott. Nemcsak most, hanem minden nyelvi megnyilvánulásán. Éppen ezért ideje szertefoszlatni azt a mesterségesen keltett tévhitet, hogy kiváló szónok. Soha nem volt az. Csak kiváló szemfényvesztő.