Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Át kell gondolni, mi történne, ha az óvatlanul elől hagyott készülékbe illetéktelen kolléga, netán családtag pillantana. Vagy egy tolvaj. Megfelelő biztonsági intézkedések híján fél életünk napvilágra kerülhet a mobiltelefonunkba kukkantva.
„Kidőlnek az e-mailek, mentett szövegek, hívásnaplók, böngészési előzmények – azaz mindazon oldalak, amelyeken a weben pillanatra is tartózkodtunk -, ténykedéseink a közösségi médiában, jelszavak, hitelkártya adatok, személyes fotók. És így tovább: a magánszféránkat veszélyeztethetik a hackerek rosszindulatú alkalmazásai, sőt, a hirdetők, meg a telefonszolgáltatók.
Mielőtt megégetnénk az ujjunkat, érdemes hét tételben sorra venni, milyen alapvető védelmi teendőket kell megteremteni a mobilunknak, a táblagépünknek – pontosabban magunknak.
1. Használjunk PIN kódot vagy jelszót
Ahhoz képest, hogy fontosságával gyakorlatilag mindenki tisztában van, felmérések szerint minden harmadik készülék tárva-nyitva áll. Tényleg abban bízunk, hogy illetéktelenek nem képesek elhúzni az ujjukat a zárképernyőn? És természetesen olyan jelszó kell, amit nehéz kitalálni: az 1-2-3-4 vagy a 0-0-0-0 nem sokat ér.
Lépjünk iPhone-ban a Beállítások/Touch ID és jelkód, Androidon a Beállítások/Képernyőzár – típusonként az elnevezések némileg különbözhetnek – menüpontba és állítsunk be nehezen feltörhető számsort.
Számos Androidon az arcfelismerő, vagy a hangfeloldó modul rosszul, vagy nem elég megbízhatóan működik. Ha mintázattal oldjuk a zárképernyőt, szintén nehezen kitalálható, leskelődőknek minél kevésbé megjegyezhető legyen.
2. Csak megbízható alkalmazásokat telepítsünk
Dacára, hogy egy-két szendvics árán a legtöbb fizetős alkalmazáshoz hozzá lehet jutni, sokan telepítenek ismeretlen forrásból programokat.”
(...)