Most már csak arról kell elgondolkodni, hogy megér-e 11 000 milliárdot az országimázs és a hazai pálya előnye – nettósítva persze a környezetrombolással, a korrupcióval és egyéb, eddig nem elemzett hatásokkal.
„Némi földhözragadt logikával azonban hamar belátható, hogy az olimpiai finanszírozás semmiképpen nem fog az égből az ölünkbe pottyanni, hanem egyértelműen a gazdaság más területeiről kell forrásokat átcsoportosítani (például a megvalósíthatósági tanulmány részletesen tárgyalja, hogy hogyan lehet az EU-s forrásokat átirányítani az olimpiai fejlesztésekre). Márpedig, ha az olimpia érdekében más területekről pénzt vonunk el, és azt nem hatékonyan költjük el (amire, lássuk be, azért van némi esély), akkor az olimpiának éppenséggel nem a gazdaságélénkítő, hanem sokkal inkább a gazdaságfékező tovagyűrűző hatásaival kell számolni. Azt valahogy még az utca embere is érzi, hogy az athéni olimpia esetében a szóban forgó tovagyűrűző hatások előjele inkább negatív, mintsem pozitív volt. Ez azonban egyáltalán nem akadályozta meg a PwC szakértőit abban, hogy egészen elképesztő nagyságú, mintegy 10 000 milliárd forintnyi pozitív gazdasági tovagyűrűző hatást számszerűsítsenek az athéni olimpia esetére is (lásd 15. fejezet, 45. táblázat).
Tekintettel mindezen aggályokra, úgy gondolom, hogy igazán jóindulatú vagyok, ha az olimpia tovagyűrűző gazdasági hatását összességében nullának tekintem, azaz feltételezem, hogy a pénz az olimpiai befektetésekben ugyanolyan jól hasznosul, mintha azt a gazdaság más területein költötték volna el.
Ennek fényében állítom tehát, hogy az olimpia várhatóan 12 000 milliárdba kerül, és körülbelül 1000 milliárd forint bevételt eredményez. Megjegyzem, hogy a PwC-tanulmány alapján nyilvánvaló, hogy a költségek több mint 99 százalékát az állam (vagy az OCOG, vagy az EU finanszírozza, ami ugyanaz a kassza), és a bevételek is az állami (vagy OCOG) költségvetésbe folynak be. Vagyis amikor összevetjük a várható költségeket és bevételeket, a kb. 11 000 milliárdos hiány az állami költségvetés hiánya, tehát a mi közös pénzünkről van szó. Ez a jelenlegi éves GDP-nek mintegy 30 százaléka.
Most már csak arról kell elgondolkodni, hogy megér-e 11 000 milliárdot az országimázs és a hazai pálya előnye – nettósítva persze a környezetrombolással, a korrupcióval és egyéb, eddig nem elemzett hatásokkal.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
