„Némi földhözragadt logikával azonban hamar belátható, hogy az olimpiai finanszírozás semmiképpen nem fog az égből az ölünkbe pottyanni, hanem egyértelműen a gazdaság más területeiről kell forrásokat átcsoportosítani (például a megvalósíthatósági tanulmány részletesen tárgyalja, hogy hogyan lehet az EU-s forrásokat átirányítani az olimpiai fejlesztésekre). Márpedig, ha az olimpia érdekében más területekről pénzt vonunk el, és azt nem hatékonyan költjük el (amire, lássuk be, azért van némi esély), akkor az olimpiának éppenséggel nem a gazdaságélénkítő, hanem sokkal inkább a gazdaságfékező tovagyűrűző hatásaival kell számolni. Azt valahogy még az utca embere is érzi, hogy az athéni olimpia esetében a szóban forgó tovagyűrűző hatások előjele inkább negatív, mintsem pozitív volt. Ez azonban egyáltalán nem akadályozta meg a PwC szakértőit abban, hogy egészen elképesztő nagyságú, mintegy 10 000 milliárd forintnyi pozitív gazdasági tovagyűrűző hatást számszerűsítsenek az athéni olimpia esetére is (lásd 15. fejezet, 45. táblázat).
Tekintettel mindezen aggályokra, úgy gondolom, hogy igazán jóindulatú vagyok, ha az olimpia tovagyűrűző gazdasági hatását összességében nullának tekintem, azaz feltételezem, hogy a pénz az olimpiai befektetésekben ugyanolyan jól hasznosul, mintha azt a gazdaság más területein költötték volna el.