Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Egy populációban a termékenységi arány logikailag kétféleképp növelhető. Mindenki eggyel több gyereket vállal, vagy néhányan nagyon sok gyereket vállalnak. Vitathatatlan, hogy az volna az ideális megoldás, ha minden termékeny magyar férfi és nő vállalna még egy gyereket. Sajnos egy ilyen fordulatra kicsi az esély. Létezik azonban egy másik út is, nevezetesen, hogy kevesen vállalnak sok gyereket.
„Mivel a magyar társadalomban még mindig vannak olyan fiatalok, akik sok gyereket szeretnének, ezért a társadalomnak intézményes formában támogatni kellene őket ebben a törekvésükben. Ha ezek a fiatalok sok (8-10) gyereket szülnek és nevelnének, akkor ez statisztikai átlagban jelentős mértékben megemelné a populáció termékenységét, ami enyhítené a »demográfiai télből« származó problémákat (Demographic Winter 2008). Ennek egyik módja a főállású szülő intézményének a bevezetése. Lényege, hogy a sok gyereket teremtő és nevelő házaspárok ezért a nehéz munkáért cserébe a társadalomtól egész életükre juttatást kapnak.
(...)
Javaslatom szerint a főállású szülői állásra olyan fiatal házaspárok jelentkezhetnek, akik: (i) büntetlen előéletűek és (ii) legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek. (iii) Továbbá vállalják, hogy (a) összesen legalább 8 gyereket szülnek és az egyes gyerekek születése között átlagban nem telik el több idő, mint 2,5 év; (b) a gyerekeket a magyar standardoknak megfelelően felnevelik, s végül, hogy (c) a gyerekek mindegyike legalább szakmát vagy középfokú végzettséget szerez. Ezért cserébe az állam járandóságot fizet a főállású szülőnek, aki egyaránt lehet az anya vagy az apa, a házaspárok döntésének megfelelően. A főállású szülő járandóságát elsősorban a gyerekek száma, valamint a szülő, illetve a gyerekei iskolai végzettsége befolyásolja.
(...)
Ha az 1996-os évjáratból 10%, vagyis 5.369 nő választaná a tényleges főállású anyaságot, akkor összesen 110.614 gyerek születne. Így az 1996-ban született nők termékenységi arányszáma (110.614/53.699=) 2,06 gyerek/nő lenne, s így az elkövetkező 20 évben 35.435 gyerekkel születne több. Ez évente csak 1.771 plusz gyermeket jelent. Ahhoz, hogy minden évben 10 ezerrel több gyerek szülessen, ahhoz kerekítve, összesen és folyamatosan 30.000 főállású anyára és a férjére lenne szükség. Összehasonlításképp megjegyzem, hogy az óvodapedagógusok száma 2014-ben 30.396 fő volt. Ugyanakkor, ahogy arra Benda (2015, 172) is rámutatott, a demográfiai fordulat eléréséhez évente több tízezer plusz gyerek születésére lenne szükség. Tehát ezt a 30.000 fős főállású szülői létszámot meg kell szorozni legalább 2-3-mal, mivel ez az intézmény csak így tudja biztosítani, hogy évente plusz 20-30 ezer gyerek születhessen.
(...)
A főállású anya, illetve apa intézményének a bevezetése sérti-e a nők vagy a férfiak speciális érdekeit, jogait, illetve egyenlőségét? Nem, mert ez az életpálya pusztán egy választható életforma. Ezért nem szűkíti, hanem növeli a lehetséges női (illetve férfi) életpályák számát. Tehát nem szűkíti, hanem növeli a nők (illetve a férfiak) szabadságát.”
(...)
Ez a tanulmány megjelent a Valóság folyóiratban (2016/12).