„2. A modern popkultúra első sztárjai most kezdtek el kihalni
Még ahhoz képest is soknak tűnhetett a hírességek elhalálozásának aránya idén, hogy alapvetően magasabb a jóléti társadalmakban az idősebb emberek százaléka az összlakossághoz képest. Ebben az Independent szerint szerepe lehet annak, hogy »amit ma celebkultúrának nevezünk, az a 20. század első évtizedeiben kezdett el beindulni, Hollywood és a professzionális sport térnyerésével. Modernkori állapotához hasonlóvá Frank Sinatrával, majd néhány évvel később Elvisszel vált, de a hírnév kultusza igazán csak az 1960-as évek elején, négy, a világot meghódító bilifrizurás liverpooli sráccal teljesedett ki.
Ez volt az az évtized, amely egy osztálymentes, meritokrata jövőt ígért, amikor munkásosztálybeli fiatalok híressé válhattak csupán tehetségük és ambíciójuk segítségével, felsőosztálybeli privilégiumok nélkül. A Beatles-t gyorsan követte a Rolling Stones, a Who és a Kinks, valamint más szakmák felemelkedő sztárjainak tömege: Muhammad Ali, Michael Caine, Julie Christie...a modern popkultúra, ahogy ma ismerjük, ekkor kapott szárnyra.
Azok, akik a '60-as években váltak híressé, most lépnek időskori éveikbe, úgyhogy elkerülhetetlen a hírességhalálok számának emelkedése.«
Úgyhogy ha rajongója vagy valamely '60-as, '70-es években híressé vált színésznek vagy zenésznek, lehet, nem árt lélekben felkészülni a következő néhány évre.
3. Többet beszélünk róla, ezért többnek is tűnik
Az Inverse szerint egyszerűen túl sokat beszélünk a híres emberek haláláról, így úgy tűnhet, hogy azok száma évről évre növekszik.
»A közösségi média nemcsak jobban felhívja a figyelmünket ezekre a halálesetekre, hanem alapvetően meg is változtatja azt, ahogyan feldolgozzuk őket.
A Kaliforniai Nemzeti Egyetem professzora és a celebhalálok szakértője, Jacque Lynn Foltyn szerint „a közösségi média felfokozza a hírességek halálára adott reakciónkat, személyes köreinket messze meghaladva. Van egy nemzetközi gyászoló közösség, amely azonnal összekapcsolódik a közösségi médián keresztül. Mivel a halál »trendel«, vannak, akik azonnal posztolnak valamit, még azelőtt, hogy feldolgozták volna, hogy nekik személyesen mit jelent ennek az embernek a halála.”