Ha távolabbról nézzük a regényeket, végső soron arról szólnak, hogy hogyan lesz egy MI (a korábban hadihajóként létező Breq) egyre emberszerűbb.
„A gyorsulás szerencsére nem csak történelmi léptékben érhető tetten, a Mellékes kegyelem lendületesebb és jobb ritmusú az előző két regénynél, ami eléggé ráfért a történetre. Persze az első kötet időben ugráló története és a töprengős, közelképszerű második rész sem volt rossz, de csak mostanra sikerült megtalálni a megfelelő egyensúlyt a lassabb, a karakterek gondolataira és érzelmi világára fókuszáló epizódok és a hatásos, átélhető akciójelenetek között. Ugyanakkor hagyományos értelemben vett űroperát most sem szabad várni: Leckie talán itt enged leginkább a konvencióknak, de még mindig koncepciószinten megy rendszeresen valami teljesen más irányba, mint amit a szokványos SF-regényeken szocializálódott olvasó várna.
A trilógia itt lezárul (méghozzá elég jól), de megvan a lehetőség a folytatásra. Akár az eddigi stílusban, akár valami űroperásabb változatban, de ha nem lesznek további regények, akkor sincs semmi probléma. Nyilván maradtak kifejtetlen és kiaknázatlan témák, az idegen értelmes fajokról például szívesen tudtam volna meg többet, ahogy a többtestű MI koncepciójának kihasználatlansága is nagy szívfájdalmam, ugyanakkor a kevés magyarázat is a trilógia egyik alapvető építőköve. Enélkül teljesen más hangulatú lenne az egész, instant élmény lenne, nem gondolkodós és lassan beérő. A Mellékes kegyelem és a teljes trilógia általában tipikusan olyan olvasmány, ami talán nem azonnal hat, de idővel az ember rájön, hogy mennyit veszített volna, ha nem olvassa el. Ahogy az előző részek, ez is abszolút »ajánlott« kategória.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
