Az elnökjelöltségért versengők közötti egyetlen nő a szélsőbaloldali párt elnöke és szóvivője, Sylvia Pinel progresszív baloldali programot hirdet: mindenki számára lehetővé tenné a mesterséges megtermékenyítést, a homoszexuálisok örökbefogadási lehetőségeit megkönnyítené. (Franciaországban az adoptációnak két formája van, a teljes és a részleges. Előbbi mind öröklés, állampolgárság-szerzés és az örökbefogadás véglegessé tétele szempontjából több előnnyel jár.). E mellett legálissá tenné a marihuána fogyasztását és az eutanáziát. A Valls-kormány két éven keresztül lakhatásért felelős tárcavezetője hasonló gazdaságélénkítő intézkedésekben hisz, mint a volt miniszterelnök – noha egyelőre kevés konkrétumot árult el azokról azon kívül, hogy növelné a vásárlóerőt vagy a vállalkozások munkaerőkapacitását. Az elnökjelöltségért folyó nyilvános viták során tőle hallani legtöbbet a Franciaország mint a „befogadás”, a „méltóság” és az „emberi jogok” hazája frázisokat, noha a migráció kérdését illetően a második tévévitán Peillon sem késlekedett megjegyezni, hogy a francia nép sokkal nagyvonalúbb e téren, mint az ország politikai vezetői. Aligha kétséges, hogy ezzel a vitriolos megjegyzésével a hivatalából decemberben távozó miniszterelnököt célozta a volt oktatási miniszter.
Manuel Valls – az Île-de-France régió egyik ötvenezres városának tizenegy éven keresztüli polgármestere, későbbi belügyminiszter, majd miniszterelnök – ugyanis a bevándorlás kérdését illetően igencsak keményvonalas álláspontot képvisel. A szocialista párt jobbszárnyához tartozó politikus szerint az ország ott kell, hogy megnyissa a határait, ahol képes a megfelelő határvédelmet biztosítani. Erről tanúskodik szerinte, hogy Franciaország az elmúlt fél évtizedben a 30 ezres menedékkérő közül mindössze ötezret fogadott be (az mindenesetre kínos, hogy a párizsi és brüsszeli merénylők, mint egy lyukas sajton, úgy járkálhattak ki-be az országban). Véleménye szerint ha az Európai Unió határait nem vagyunk képesek megvédeni, akkor egész Schengen veszélybe kerül. Valls a tévéviták során ellentmondást nem tűrően fogalmazott a marihuána legalizálása ügyében is: lándzsát tört a prevenció mellett és a szigorra helyezte a hangsúlyt, mondván, hogy a társadalomnak szüksége van bizonyos tilalmakra, s ha a füvezés legálissá válik, az az egyéb, keményebb drogokkal való feketekereskedelmet fogja táplálni.
Elindult Emmanuel
Az elnökválasztás egyetlen demokratikus megmérettetésének annak első fordulóját tekinti, ezért nem is kvalifikálta magát az előválasztásra Emmanuel Macron. A közvélemény-kutatásokban folyamatosan 17-20 százalékos támogatottság közötti index-szel mozgó, az egykori miniszterelnököt biztosan maga mögé parancsoló korábbi gazdasági miniszter ugyan csak egy hónapja jelentette be indulását az elnöki székért, első kampánygyűlésén a párizsi Porte de Versailles expóépületében 15 ezres hallgatóság gyűlt össze − különösen kellemetlen ez a szocialistákra nézve, miután ők az előző héten mindössze 2500 militánst tudtak összetrombitálni kampányrendezvényükre.
A 39 éves politikus hirtelen tett szert széles körű népszerűségre: miután 2014 augusztusában megkapta a miniszteri posztot, majd a sajtó előtt is bemutatta a Noé (Nouvelles opportunités économiques) névre keresztelt gazdasági programját, a kormányfő – és vele az elnök – úgy döntöttek, hogy mégsem engedik a rivaldafénybe a fiatal politikust egy ekkora volumenű terv törvényi kihirdetésével. Ebből kiindulva a Noé bizonyos részeit inkább beleolvasztották a munka törvénykönyvébe, valamint Michel Sapin pénzügyminiszter gazdaságélénkítő és modernizáló, Sapin 2 néven ismertté vált transzparenciatörvényébe.