Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Ha 2017-ben lesz egy vagy két olyan ügy, ami nem csupán marginális politikai téma, hanem az egész társadalmat érinti, és emellé erős mozgalom tud szerveződni, akkor 2017 valóban a lázadás éve lehet.
„A különbség persze 2006-2008 és a mostani időszak között kézzel fogható. Akkor volt olyan politikai szereplő, aki hasznot tudott hajtani az elégedetlenségből, és tovább is tudta növelni az elégedetlenséget. A Fidesszel szemben jelenleg nem látunk olyan szereplőt, aki profitálni tudna belőle, és eszkalálni tudná az elégedetlenséget.
De az elégedetlenség 2017-ben is velünk lesz, mivel az emberek által a két legnagyobb problémának gondolt korrupció mértéke és az egészségügy helyzete nem fog javulni idén sem. És bár a felszín alatt lappang ez az elégedetlenség, 2017 kérdése pont az, hogy amikor legközelebb kitör, mekkora erőt tud kifejteni.
Vagyis ez már nem csupán 2017, hanem 2018 kérdése is. Ugyanis ha olyan események történnek ebben az évben, amelyek ezt az elégedetlenséget tartósan meg tudják mutatni, az 2018-ban nagyon kényelmetlen lehet a Fidesznek. Ha viszont ez nem történik meg, akkor a kormánypárt akár egy újabb kétharmadba is belegyalogolhat, rezzenéstelen arccal.
Azt viszont tavaly is láthattuk, mi történik akkor, ha ez a felháborodás egy mindenkit érintő témában, például az oktatás területén, az utcán artikulálódik. A Tanítanék mozgalom hónapokig tudott tíz, esetenként százezreket megmozgatni, a Fidesz támogatottsága pedig ezalatt az időszak alatt a teljes népességben az előző év végi 34 százalékról 26 százalékra esett vissza. És bár utána a kvótanépszavazás visszatolta 32% környékére a kormánypárt népszerűségét, az az év végén valamivel 30% alatt állt.
Ha 2017-ben lesz egy vagy két olyan ügy, ami nem csupán marginális politikai téma, hanem az egész társadalmat érinti, és emellé erős mozgalom tud szerveződni, akkor 2017 valóban a lázadás éve lehet.”