Átalakult a gyermeket vállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele is: a képzettebb nők szerepe egyre meghatározóbbá vált. A kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya ebben a körben 4,8-ről 1,9 százalékra mérséklődött. Szintén csökkent a nyolc általánost (29-ről körülbelül 19 százalékra), valamint a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya is (23-ról 13,5 százalék körülire). A középiskolai végzettségűek aránya lényegében nem változott, a vizsgált időszak elején és végén is 32 százalék körül volt. A felsőfokú végzettségűek aránya viszont jelentősen megemelkedett, a 25 évvel ezelőtti 12-ről 34 százalékra. Tehát amíg korábban minden nyolcadik gyermeket hozott világra diplomás nő, ma már ez minden harmadik babára igaz.
Alacsonyabb végzettség, korábbi gyermekvállalás
Az adatokból kiderül az is, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, jellemzően annál korábban vállal gyermeket, és az iskolázatlan nők körében nem tolódott ki a gyermekvállalási életkor. A nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett anyák nagyjából ugyanabban az életkorban hozzák világra első gyermeküket ma is, mint 25 évvel ezelőtt. Az alapfokú végzettséggel sem elérők a 18. életévük körül, a nyolc osztályt végzettek 21 éves korukban. Az ennél magasabb végzettségűek azok, akik egyre később szülnek. A szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek átlagéletkora 25 év alatt 22,1-ről 26,8 évre emelkedett, a középiskolát befejezetteké 24,1-ről 28,9-re, a diplomásoké pedig 27-ről 31,8 évre. Míg 1990-ben azok, akiknek nyolc osztályuk sincs, 8,6 évvel vállalták korábban első gyermeküket a diplomásoknál, 2015-re ez a különbség 14 évre nőtt.
(...)
Mint arról lapunk nemrég beszámolt, hiába a gyermekvállalást ösztönző kormányzati intézkedések, továbbra is megállíthatatlanul csökken a magyar lakosság lélekszáma, és a kutatók szerint a java még csak a következő évtizedekben jön. Az elmúlt 35 évben összesen 882 ezer fővel csökkent hazánk népessége, és a Népességtudományi Kutatóintézet népesség-előreszámításának alapváltozata szerint 2060-ra további kétmillió, a pesszimista verzió szerint pedig több mint hárommillió fővel apad a magyarok száma. A kutatók bizonyosak abban, hogy a hazai népesség csökkenése a következő esztendőkben mindenképp folytatódik, és bő negyven év múlva még akkor is kilencmillió alá csökken a magyarok lélekszáma, ha sikerül jelentősen növelni a termékenységet, s számottevő bevándorlási nyereséget könyvelhetünk el.”