A „karácsonyi” bevásárlások mámorában a plázákban andalogva aligha vagyunk igazából tudatában annak, hogy létünk eddigi – jó eséllyel amúgy is fenntarthatatlan – rendszere milyen gyorsan semmivé válhat.
„A támadások és a napokban Európában megakadályozott merényletek egy változó kor szimptómái, a nemzetközi rendszerben valami új születését megelőző vajúdás. Fájdalommal, vérrel, úgymond a kórházon kívüli szülés fokozott kockázatával. És nemcsak a hatalmi viszonyok alakulnak át, hanem az országon, társadalmon, államapparátuson belüli struktúrák is mozognak. Recseg-ropog az 1945 után kialakult világrendnek az a része, amely 1991-ben, a Szovjetunió bukásakor azt hitte, kiadták a teljes gőzzel előre parancsot, nem lehet semmi, amit útjukat állja.
Hát lett. A nyugati modell megakadt az olyan történelmi állócsillagok, mint Oroszország, Kína, Törökország torkán, miközben erőltetett bevezetési kísérlete erőszakos káoszhoz vezetett az amúgy is ingatag Közel-Keleten. Ahol az imperialista birkózás nyomán egykor vonalzóval húzták meg a mesterséges határokat. Az Egyesült Államok, amely hol idealizmusból, hol felsőbbrendűségi tudatból, hol üzletszerűen avatkozott be mások dolgába, megszűnt hagyományos értelemben nemzeti érdeket érvényesíteni, és kimondva-kimondatlanul, mint valami eljövendő globális utópia ügynöke lépett fel, hogy aztán erőforrásaiból kifutva kudarcot valljon. A zászlóvivőből »hátulról vezető« lett, a katonai invázióból közvetítők útján, feketeműveletekkel vívott, rejtett háború. S közben, nem függetlenül a külpolitikai következményektől, a terrorizmustól és a migránsáradattól (attól, hogy a fagyi visszanyalt), a nyugati szavazók is elkezdtek nem nyugati módra viselkedni, és ezt az igényt észlelve politikusok is beálltak a sorba. Mi több, nem akármilyen győzelmeket arattak: az egyik legnagyobb, világpolitikai szereplőként is jelentős tagállam, Nagy-Britannia lett az Európai Unió első kilépője, az Egyesült Államok pedig olyan elnököt választott, akit bárhogyan is forgatunk, sem karakterében, sem gondolkodásában nem illik bele a világelső nagyhatalmat eddig irányító elit öntőformájába.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A férfit felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítják.
Az olaszok attól tartanak, hogy egy újabb kínai gigavállalat választja Magyarországot a nyugat-európai opciók helyett.
