Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Virág Emília felbukkanása az egyik legjobb dolog volt idén, fiataloknak szánt könyveivel színesíti kicsit a magyar könyvpiacot.
„A Sárkánycsalogatónak köszönhetően nagyon szerettem volna szeretni ezt a regényt, de nem jött össze. Sajnos nagyon döcögősen indul el a cselekmény, az első 100 oldalon még az sem volt biztos, hogy én ezt végig tudom majd olvasni. Adri jófej csaj ugyan, de nem sok értelem szorult belé. Nem értettem, miért ragaszkodik annyira a pasijához, akit csak egy hónapja ismer. Később azért már jobban feltalálta magát, főleg, amikor bekerültek a szereplők a dolgok sűrűjébe, hiszen nem kevesebbet kell véghez vinniük, mint megtalálni és visszatenni a helyére az ellopott Napot. Adrin és Sanyin kívül Berzence a harmadik főbb szereplő, akiről egy darabig nem tudjuk, hogy főhős-e, vagy épp az ellenség. Ahogy a neve is mutatja, elég menő a csávó, a Hetedik Királyság ügyes boszorkánya. Szimpatikus húzás az írónőtől, hogy újfent egy férfit tett meg boszorkánynak. Főleg, hogy sem Adrit, sem Sanyit nem tudtam megkedvelni a könyv során, de Berzencének végig szurkoltam, hogy túlélje a kalandokat és elérje a célját. Bár a cím kicsit elspoilerezi a lényeget, de azért voltak váratlan fordulatok a történetben. A stílus már ismerősen pörgős, a szereplők egysorosai csak úgy záporoznak, Virág Emília igyekezett most is hétköznapi nyelvezetet használni, szerencsére nem elavult szlengszótárat hív ehhez segítségül.
A könyv egyetlen nagy pozitívuma, hogy tovább tágította a Sárkánycsalogatóban bemutatott világot. Az előző kötetben egy klasszikusnak mondható sárkány, lovag, boszorkány sztorit olvashattunk, a Boszorkányszelídítőben egy kevésbé tipikus alapsztorit ismerünk meg, más lényeket vonultatva fel. Nagyon tetszenek a Királyságok, a Hetedik Királyság, különösen ha a mi világunkkal állítható párhuzamba. Virág Emília nagyon kreatívan nyúl vissza a magyar népmesékhez, amiket én is szerettem gyerekkoromban. A lidércek mitológiája különösen jól sikerült, miattuk jutott először eszembe, hogy akár film-, vagy sorozatadaptációt is el tudnék a történetből képzelni.”
