Az ovisok is betéve tudják (talán a Kis Herceg is, de Micimackó minden bizonnyal mondta valahol): nem az ajándék a fontos, hanem a lelki feltöltődés, a mézeskalács-illatú várakozás.
„A család is siet megnyugtatni, hogy nem kell ötféle sütemény, elég az az egy, bár az az egy valakinek a hókifli, valakinek a bejgli, valakinek a gyömbéres keksz.... És, bár a karácsonyfa csúcsdíszéről lógó pókhálót csemetéd nézheti angyalhajnak, abban biztos lehetsz, hogy az idősebb nőrokonok éleslátásával nem lesz gond ez ügyben, azzal csak éles nyelvük vetekszik. És persze mézeskalácsillat is akkor van, ha van mézeskalács.
»Kedves Katalin, nem akarunk sokkolni, de nyakunkon a karácsonyi őrület.« Természetesen kellőképpen fel vagyok háborodva ezen az e-mailen: mert egyrészt mi az, hogy sokkolni, másrészt mi az, hogy nyakunkon, és milyen szentségtörő ez az őrület kifejezés is!
Elhatározom, hogy csakazértis átszellemült nyugalommal fogom megélni az adventet. Kiveszek egy nap szabadságot a nagytakarításhoz, hogy ne kelljen reményvesztve a bevásárlóközpontokban bolyonganom, a rokonság színház- vagy koncertjegyet kap és ínyenc bonbonokat készítek majd hozzá. A lányokat befogom a sütésbe, halászlét rendelek a kedvenc vendéglőnkből. Dehogy fogok órákon át halat passzírozni, miközben a nappaliban már áll a karácsonyfa! És most azonnal bejelentkezem a fodrászhoz, mert tavaly is dicstelen glóriát viseltem az esedékes hajfestés kiiktatása miatt. Sőt! Kozmetikushoz is.
(...)
A konyhában aznap este csak bonbonok készülnek, így a vacsorának becézett virsli után családom kocsányon lógó szemekkel méregeti a tálcán sorakozó prototípusokat. 9 darabot sikerül megmentenem. Azzal vigasztalom magam, hogy ez a mennyiség egy nem túl édesszájú, egyedülálló nagybácsinak még elegendő lehet. Másnap észreveszem, hogy a bonbonok nemcsak megfogyatkoztak, de rossz színben is vannak, már nem csillognak annyira (nyilván a csokibevonatban lezajlott kémiai reakciók miatt). Kisfiam szeme viszont annál jobban csillog (nyilván a szederpálinkás és pezsgős darabok miatt). Elbizonytalanodom a sorozatgyártást illetően...
(...)
Előttem a heroikus küzdelemmel létrehozott, fényüket vesztett bonbonok. Azt hiszem, mégis feladom a bizonytalan kimenetelű bonbonprojektet. És annak jeléül, hogy döntésem végleges, elmajszolom a maradék hármat, plusz azt a hatot, amit a család elől eldugtam. Közben kikeresek egy jó halászlé receptet, hogy lelkiismeretemet megnyugtassam, és lemondom a fodrászt. A kozmetikust csak másnap, ki tudja, hogy hat rám az emelt dózisú csokoládé...
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Összegyűjtöttük a szezon kihagyhatatlan köteteit: Jókai Mór elfeledett titkaitól a világhírű filmgyárosokig, Agatha Christie vérfagyasztó adventi rejtélyeitől a legújabb magyar űrhajósig. Karácsonyi könyvajánlónk!
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Bár a kislányt édesanyja a kórházba hagyta, nem mondott le róla. Mindent megtett azért, hogy hazavihesse a kisdedet.
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
„Nincs Karácsony Kozmix nélkül.”
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
