Összefogás

„Természetesen nem minden megosztottság magyarázható a menekültválsággal vagy az ország viszonyulásával az Európai Unióhoz. Látni kell azonban, hogy Magyarország belső összetartása vagy társadalmi kohéziója uniós tagsága óta a közösség sikerességéhez kötődik. Az unió integrációs sikerei pedig a jóléti államokéhoz. Addig lehetett sikeres felzárkóztató tevékenységet végezni az unió berkein belül, amíg a jóléti államok szolgáltatták hozzá az infrastruktúrát; gondoljunk csak a nyugat-európai országok első generációs bevándorlóira, majd arra, miért érezte magát jóval kevésbé integráltnak a második, harmadik generáció. S bár az Európai Unió képes volt egyfajta jólétiállam-pótlékként szolgálni Magyarországon a válság előtt, arra nem volt képes az uniós integráció, amire eredetileg szánták.

Történetesen, hogy olyan Európát teremtsen meg, amelyben a tagállamok közel azonos fejlettségi szinten vannak, és valamiféle egységes európai kultúrával rendelkeznek. Hiába finanszíroztak infrastruktúra-fejlesztést és kisebb mértékben szemléletformáló programokat, hogy ilyen könnyen megbomlott az Európai Unióba vetett hit a válságot követően, annak a jele, hogy a jóléti államok korán túl az unió nem tudott saját jogán olyan kohézióteremtő erővé válni, amely kellően szorosra fűzte volna a tagállamokat. Magyarország viszont önmagában nem rendelkezik olyan hagyományokkal és tapasztalatokkal, amelyekkel képes volna egyedül magas fokú társadalmi kohéziót létrehozni. (...)

Miközben a technológia közelebb hozta a világot, a személyes interakciók háttérbe szorultak. Magyarországon – amely történelmileg eleve introvertált, bezárkózó ország – ez azért is probléma, mert kevés apolitikus közösség létezik, illetve a meglévők legtöbbje átpolitizálódik, így szinte minden az aktuálisan egymásnak feszülő pártok köré koncentrálódik. Ma hazánkban a társadalmi összetartozás tehát javarészt negatív előjellel – valami ellenében – létezik. Az identitásképzés alapját jelentős részben a politikai preferencia fedi le. S mivel felzárkózásunk és társadalmi integrációnk az Európai Unió „jóllététől” függ, jelenleg csekély rá az esély, hogy a társadalmi összefogást pozitív irányba, tehát a valamiért összefogás felé mozdítsuk el.”