Égő ország: Szíria és a „baloldal”

„Ezek az elemzők hogyan tévedhetnek ilyen nagyot? Ez részben a Szíriát és a széles értelemben vett Közép-Keletet érintő mély tudatlanságuknak köszönhető, de ennél is súlyosabb, hogy ez a tévedés jól mutat rá még nagyobb kudarcokra, melyek megbénítják »a baloldalt« az egész világon, és széles kaput nyitnak a szélsőjobb előtt. Ezen hibák között komoly szerepet játszik egyrészt az a tendencia, hogy a baloldalt megpróbálják olyan autoriter államok mellé állítani, melyeket a lehető legkisebb joggal neveznek ki »anti-imperialistának«; másrészt, hogy képtelenek meghallani és megérteni a társadalmi bázis felől érkező hangokat; harmadrészt pedig, hogy az a teljes intellektuális csőd, amelyben szenvednek, komoly lehetőséget ad a legkülönbözőbb összeesküvés-elméleteknek és propaganda-szövegeknek.

Az ellenforradalmak győzelemre állnak, és ha figyelmet fordítanánk rájuk, akkor éppen az arab forradalmak lennének azok, amelyek tanulságokkal szolgálhatnának nekünk egy forradalmi folyamatban szerepet kapó szervezeti- és ellenállási formák természetéről. Maguktól az ellenforradalmaktól is tanulhatnánk, ha képesek lennénk megfelelően elemezni azokat. A fennálló hatalmak hogyan érték el, hogy megosszák a szembenálló erőket és a helyzet urai maradhassanak? Hogyan tudták elrejteni az általuk elkövetett bűnöket? Az államok, még azok az államok is, akik egymással szembenállóknak látszanak, hogyan értettek egyet kifogástalanul abban, hogy széttörjék a szabadságról szóló álmokat? Bizonyos szempontból a szíriai forradalom a legmélyebb szociális forradalom a harmincas évek Spanyolországa óta. És a »baloldal« szó nélkül ment el mellette.”