Ahol a szakállas sárkánykirálynő a norma

„Amiben viszont még nagyon messze van az anyafesztiváltól a bécsi Comic-Con az a vendégfelhozatal. Az addig rendben van, hogy Bécs és úgy egyébként Közép-Kelet Európa egy olyan jelentéktelen piac, ahol ha soha többé nem mutatnak be egyetlen amerikai filmet vagy tévéműsort, az sem jelenik meg kimutatható veszteségként a könyvekben, de így is feltűnő, hogy a legnagyobb név Mark Pellegrino és Michael Cudlitz volt, akikről a látogatók 90 százaléka csak annyit tudott, hogy az egyik Lucifert (Odaát) és Jacobot (Lost) is alakította már, illetve hogy a másik fejét verte pépesre Negan a The Walking Dead legutóbbi évadnyitójában.

Mellettük Jeri Ryan, (Seven of Nine a Star Trek Voyagerből), Billy Boyd (egy hobbit A Gyűrűk Urából), Kristian Nairn (Hodor a Trónok harcából) és Gemma Whelan (Yara dettó a Trónok harcából) voltak jelen színészvonalon, és pár képregényíró/rajzoló is, akik őszintén szólva nekem nem sokat mondtak, de az autogramjukért órákig álltak sorban az érdeklődők. A színészek közül akadt, aki nem adott interjút, mások csak alig, de egy dolgot mindenki szívesen bevállalt, az autogramosztogatást mert azért külön pénz járt – ez a közönségtalálkozók egyik rákfenéje egyébként, amiről a Törtetők és az Agymenők című sorozatok is megemlékeztek már.

Venni kell zsetonokat, és cserébe alá lehet íratni valamit (testrészt és kínai hamispólót nem) a sztárokkal, akik a bevételből részesednek. Ez a civilizáltabb módszer, a kisebb közönségtalálkozókon az asztalnál kell kicsengetni az 5-10-20 dolláros díjat (a sztár státuszától függően). A fényképezés sincs ingyen, dettó zsetonért lehet csak, és csak olyat, amin a delikvens és a rajongó közösen látható, nehogy pénzért árulja a képet.”