Lábak nélkül nem lehet járni, de érzelmileg útra kelni fantáziában igen. Kezek nélkül nem lehet ölelni, de érzelmileg átkarolni valakit a képzelettel igen.
„(...)
Mindenkinek ébresztőt fújnék a nem létező harsonámmal, mert az mégiscsak elgondolkodtató, hogy miért 40-50 éves pedagógiai módszerekkel és családmodell neveléssel próbálunk szárnyakat adni a következő generációnak? Aztán csodálkozunk, hogy nincs kedvük vagy nem akarnak repülni. Esetleg ki sem próbálják a szárnycsapkodást.
Ha a nevelés és fejlesztés nem megy szép szóval, akkor majd szigorral és elfojtással. Ha azzal sem lehetséges, akkor kirekesztéssel, izolációval, agresszivitással. Majd jön a regresszió számtalan formája és a szárnyacskák működésképtelenné válnak, letörnek, inaktívak lesznek! Részképesség probléma, figyelemzavar, fejletlen készségek, képességhiányok, érzelmi memóriaháború, mozgásintegritás hiányok, motiválatlanság, érzelmi beszűkültségből származó frusztrációk és agresszív megnyilvánulások.
(...)
A nevelésben mindenki részt vesz, mert a jövő embereit együtt, kollektíven neveljük. Részt vesz benne az iskolai takarító néni, a sarki fűszeres eladó bácsi, a sarkon lakó Rózsika néni és a buszvezető is, az online térbeli játékok és az offline valós világa! Belegondoltunk abba, hogy a gyermekeink a 24 órából milyen sokat töltenek a környezetük nevelésében? Ott, ahol más emberek nevelik és alakítják a legdrágább kincseinket. Ott találkoznak az erdei farkasokkal, a bárányokkal, a bölcs baglyokkal, a reményt adó tündérekkel is.
Minden hat a gyermekre és ha nincs idő a családban kibeszélni, kijátszani, kiugrálni, ki-fantáziálni a gyereknek, akkor az képes érzelmileg is megakasztani a fejlődő érzelmi és lelki folyamatokat, vagyis a szárnyakat. Az érzelmi elakadások olyan csecsemőkori reflexeket tarthatnak fenn, amely miatt a részképesség zavar beállhat. Az inaktív mozgás pedig nem integrálja a szenzoros tapasztalatokat, főleg ha a fejlődésben az egyensúly részletei is érintődtek.
(...)”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Szoboszlai Zsolt és Stefan Gyökeres döntései meghatározták fiaik pályafutását.
„Gondolta volna, hogy ilyen rendes ember lesz belőlem?” Talán ennél szívmelengetőbbet nem is hallhat egy cigány szegregátumban szolgáló szerzetesnővér. A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai néhány évtizede a legkilátástalanabb helyzetben élők mellé szegődtek, s azóta minden csillogó koromfekete szempárból maga Krisztus néz vissza rájuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlón jártunk.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Magyarország tovább fog dolgozni egy erős, versenyképes Európáért, a békéért és az illegális migráció megfékezéséért.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
