(...)
A nevelésben mindenki részt vesz, mert a jövő embereit együtt, kollektíven neveljük. Részt vesz benne az iskolai takarító néni, a sarki fűszeres eladó bácsi, a sarkon lakó Rózsika néni és a buszvezető is, az online térbeli játékok és az offline valós világa! Belegondoltunk abba, hogy a gyermekeink a 24 órából milyen sokat töltenek a környezetük nevelésében? Ott, ahol más emberek nevelik és alakítják a legdrágább kincseinket. Ott találkoznak az erdei farkasokkal, a bárányokkal, a bölcs baglyokkal, a reményt adó tündérekkel is.
Minden hat a gyermekre és ha nincs idő a családban kibeszélni, kijátszani, kiugrálni, ki-fantáziálni a gyereknek, akkor az képes érzelmileg is megakasztani a fejlődő érzelmi és lelki folyamatokat, vagyis a szárnyakat. Az érzelmi elakadások olyan csecsemőkori reflexeket tarthatnak fenn, amely miatt a részképesség zavar beállhat. Az inaktív mozgás pedig nem integrálja a szenzoros tapasztalatokat, főleg ha a fejlődésben az egyensúly részletei is érintődtek.