Múlt hét végén tartották Közép-Európa legnagyobb geek rendezvényét, mi pedig a tavalyi első alkalom után tudtuk, hogy idén is ott a helyünk. A Vienna Comic Con idén sem okozott csalódást, sőt: a fejlődésnek hála idén jobb volt a rendezvény, mint tavaly. Öt pontba szedtük össze, hogy mit szerettünk az idei VIECC-n.
Tavaly a magyar szak- és egyéb lapok közül a Mandiner.sci-fi volt az első, ami részletesen beszámolt a bécsi Vienna Comic Conról. Idén már a szervezők is nagyobb hangsúlyt fektettek a környező országokból érkező résztvevőkre és a sajtó bevonására is. Most öt pontban foglaljuk össze, hogy miért is volt jó idén a VIECC.
*
Tavaly, és idén is kitettek magukért a szervezők. Lehet persze azt mondani, hogy nem a legnagyobb sztárokat hívták el, de olyan embereket ismerhettünk meg, akik ténylegesen jó interjúalanyok voltak, érdekes dolgokat meséltek az adott fandomról és nyitottak voltak a közönség felé. Sok vicces és megható pillanat jutott erre az évre is, például Billy Boyd (A Gyűrűk ura-filmek Pippinje) interjúját záró éneklése, Kristian Nairn (Hodor a Trónok harcából) szakállának megsimogatása, vagy Micheal Cudlitz (Abraham a The Walking Deadből) COD-os szinkronhang-bemutatója. Egyik panel után sem hagytam el úgy termet, hogy nem kaptam semmit: valamennyi interjú különleges volt, amiért külön köszönet illeti a moderátorokat, aki a 45 percbe is képes volt tartalmas és érdekes kérdéseket belecsempészni, és kézben tartani az esetleges kicsapongásokat.
Egyrészt a Messe Wien épülete tökéletesen megfelel arra, hogy több ezer ember is kényelmesen elférjen egymás mellett akár hatalmas jelmezben is, másrészt nem találkoztunk semmilyen fennakadással. Nem voltak hatalmas sorok, vagy tömegnyomor. A biztonság pedig külön dicséretes. Ha bemutattad a cosplay fegyvereid a fegyvermesternél, bent már nem macerál senki, és amúgy sem érzed úgy, hogy a biztonsági őr csak azt lesi, mikor üvöltözhet egy jót veled, sőt: kedvesen mosolyognak és köszönnek. Külön plusz pont az is, hogy a honlap hét nyelven volt idén elérhető, ami nagy előrelépés a tavalyi helyzethez képest. Ehhez a témához szorosan hozzátartozik a hármas pont, ami:
Az, hogy meghallgatták a vendégek kéréseit a VIECC szervezői, nem csak egy üres frázis volt a programfüzet előszavában. Tavaly is nagyon jól éreztük magunkat, de ha valami negatívat kellet volna mondani, az a hely szűkössége volt. Nem borzasztóan, és nem rontott el semmit, de az, hogy idén megduplázták a területet (20000nm2), rendkívül jót tett a hangulatnak. Ezzel együtt nőtt a kiállítók száma (258) , és megnőtt a személyes kedvencem, az Artist Alley területe is. Itt nem csak az extra híres művészek állíthatták ki a munkájukat, hanem freelancerek, fiatal művészek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. 10 országból 110 ember állíthatott ki, a festőtől a képregényrajzolókig mindenki, és nem hiszem, hogy volt bárki, aki onnan üres kézzel jött volna ki.
Újdonságnak számított, a nagyobb és színesebb étteremkínálat, ezeket a szolgáltatásokat már két nagyobb területen is igénybe lehetett venni. Nem csak a két színpad nyújtott szórakozási lehetőséget, volt egy Session Room, ahol a workshopokat tartották, egy videós színpad, ahol youtube-osok szórakoztatták a nagyérdeműt, valamint egy kis elkerített aréna, ahol kardvívós bemutatókat és Star Wars tematikájú előadásokat szerveztek, és még táncosok is felléptek. Persze nem feledkezhetünk meg az újdonságnak számító Steampunk Alleyről, ahol tényleg szinte mindent beszerezhettünk egy igazán jó cosplayhez.
Persze a versenyzők is fantasztikusak voltak, a legjobb huszonnégy közé tényleg olyan jelmezesek kerültek be, hogy az állunkat keresgéltük. De itt nem csak róluk van szó. A közönség nagy része legalább egy olyan kiegészítőt felvett, amit utcára nem biztos, hogy hordana, így az sem csoda, hogy az emberek megvadultak a Nintendo Wii standjánál, amikor ott pikachus papírfejdíszt osztogattak. Teljesen mindegy volt, hogy négy, vagy hatvan évesen látogatnak ki az emberek, mindenkin volt valami egyedi. Menőbbnél menőbb jelmezekkel futottunk össze, ráadásul az emberek boldogan rohangásztak egymással fotózkodni, ami megalapozta a mosolygós baráti hangulatot.
A sorozatoktól kezdve a filmes fandomokon át amerikai, japán és európai képregényektől kezdve a 3D nyomtatásig, a konzolgyártóktól a VR-ban utazó cégekig rengetegen képviseltették magukat. Mindenki megtalálhatta a saját érdeklődési körének megfelelő kiállítókat, programokat és előadásokat. Legózni szerettél volna? Netán társasozni, wargame-ezni? cosplay alapanyagokat kerestél vagy inkább a Larp érdekelt? Nem probléma! A kiállítók kedvesen viszonyultak mindenkihez, és baromi segítőkészek voltak. Nekünk a német nyelv csak konyhanyelv szinten megy, és aki nem tudott angolul, az is bőszen activityzett velünk, ha kellett. És bár sokszor felmerült, hogy bezzeg E-bayről is beszerezhetném a boltosok által árult bizgenytűket, de az a helyzet, hogy ezek egyrészt sokkal drágábbak lennének a szállítással együtt, másrészt sokan árultak olyan egyedi, kézzel készített dolgokat, amit sehol máshol nem tudsz beszerezni.
*
A cikkben a a sajátjaink mellett a VIECC néhány fotóját is használtuk. És hogy milyeneket lőttünk még mi? A Facebook-oldalunkon meg tudjátok nézni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
