Ezért nem érvényesül a népakarat a bíróságokon

2016. november 22. 19:08

Egy laikus ha a jogszabály és valóság félreérthetetlen jelei között kell választania, nyugodtan választhatná utóbbit. Ahogy teszi ezt a nép minden egyszerű fia a buszon, a sörözőben és a közösségi oldalakon.

2016. november 22. 19:08
Lándori Tamás
Magyar Nemzet

„Papíron fontos szereplői az igazságszolgáltatásnak, a bíráskodás laikus résztvevőiként. Azért vannak, hogy az ügyek megítélésében ne csak a jogászi szemlélet domináljon, jusson érvényre az egyszerű, józan, hétköznapi értékrend is. Így szól az elmélet. Az angolszász jogrendszerben ezt a funkciót a filmekből jól ismert esküdtszék látja el, nálunk viszont a törvényszékek büntetőügyekben jellemzően háromtagú tanácsban ítélkeznek, melynek egy hivatásos és két nem hivatásos tagja van.

Elhatárolandó a hivatásos és a laikus bíráskodás iránti elvárások lényegét, vegyük például a sajtó által figyelemmel kísért politikai korrupciós ügyeket, melyek az utóbbi időben rendre felmentéseket hoztak – a közvélemény csalódására. A XIII. kerületi volt alpolgármester, Hiszékeny Dezső és az V. kerület volt jegyzője, Rónaszéki László pereiben napvilágot látott magatartásuk sokkal több, mint gyanús.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok – főleg a nyomozó hatóságok által törvénytelenül beszerzett lehallgatási anyagok kizárása után – nem tudták teljesíteni a büntetőeljárási törvénynek azt a krité­riumát, hogy a terheltet elítélni csak kétséget kizáró bizonyítottság esetén lehet. Egy felelős hivatásos jogász tehát ezek után nem mondhat ki bűnösséget. Nem úgy egy lelkiismeretes laikus, akinek ha a jogszabály és valóság félreérthetetlen jelei között kell választania, nyugodtan választhatná utóbbit. Ahogy teszi ezt a nép minden egyszerű fia a buszon, a sörözőben és a közösségi oldalakon.

A laikus bíráskodással szembeni egyik leglényegesebb elvárás az állampolgári igazságérzet bevonása az ítélkezésbe, annak érdekében, hogy a társadalom véleménye és a jogerős döntések között tátongó szakadék csökkenjen. Ráadásul a törvényszéki tanácsban két ülnök áll egy hivatásos bíróval szemben, akit így akár le is szavazhatnának. Mégsem teszik. Mégis csak a szigorúan jogászi szemlélet érvényesül a végső döntésben. Ahogy a téma kutatója, a szegedi egyetem jogi karán oktató Badó Attila egy szakcikkében fogalmaz, az ülnökök jellemzően »marginális szerepet játszanak a jogviták eldöntésében«, mert »a rendszer jellegéből következik, hogy a hivatásos bíró akarata érvényesül«.

Hogy miért, arról az egyetemi oktató lapunknak nyilatkozott. Az okok között említette, hogy a bíróságoknak indoklási kötelezettségük van, azaz az ítéletet kénytelenek jogi érvekkel maradéktalanul alátámasztani; ez pedig akadálya annak, hogy a tisztán jogászi megítéléssel szemben a laikus meglátás felülkerekedjen az elbírálásban. Más a helyzet például az esküdtszékeknél, amelyeknek nem kell szakmai érveket felsorakoztatniuk döntésük mögött, ám nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy épp ezért nem egy ártatlant is börtönbe küldenek – mutat rá Badó Attila.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2020. július 13. 00:11
Jól bele látunk az eu működésébe ,az a kormány (Fidesz) amelyik fizeti rendesen az adósságot az ország gazdaságát működés képen vezeti az eunak nem tetszik ellenségként viselkedik vele szemben keresztbe tesz ahol lehet gátolja az ország működését ,ott van gázvezeték egy példa ,mind megoffolta.. De amelyik kormány (gyurcsány megyesi horn bajnai) az ország szemét kihordja az euba csődbe kormányozza az országot adósságot felhalmoz ,na ez tetszik az eunak ,eu a később csatlakozó országokat láncon tartja szegénységben eladósodás céllal ,nehogy lábra álljon a keleti blokk nehogy tudjon önállósodni ,rabszolgaként az eu magához kényszeríti .
catalina9
2020. július 13. 00:10
Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok – főleg a nyomozó hatóságok által törvénytelenül beszerzett lehallgatási anyagok kizárása után – nem tudták teljesíteni a büntetőeljárási törvénynek azt a krité­riumát, hogy a terheltet elítélni csak kétséget kizáró bizonyítottság esetén lehet." no igen, emögé bújnak a bírók. "kétséget kizáró" bizonyítottság" szinte nincs. Mivel az ügyek mindig a múlt rekonstrukciója, mindig lehet "kétségeket" találni. Egyik tanú igy emlékszik, a másik úgy stb. stb. Itt a bírónak kellene az egész ügy ismeretében kellene a kétségeket elfogadni, vagy elvetni. A bírók "kétségpártiak", mert így megszabadulnak a felelősségtől.
catalina9
2020. július 13. 00:10
Külön tanulmány, hogy milyen hiteltelenek lettek a bíróságok, bírók..
catalina9
2020. július 13. 00:10
Két ember fél az ítélettől: A vádlott és a bíró! A bíró jobban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!