Orbán Viktor: Karnyújtásnyira vagyunk a békétől
A miniszerelnök szerint eljött az idő, hogy mi magyarok újra meggyőzzük egymást.
Ha mindenki szemet huny a milliárdos tevékenysége felett, attól nem Pharaon lesz ártatlanabb, hanem a világ korruptabb és élhetetlenebb.
„Az a helyzet, hogy ezt a szaúdi milliárdost valóban nem lehet csak úgy a kormány nyakába varrni. Ghaith Pharaont a szaúdi királyi és nem a fideszes holdudvar termelte ki magából, világbotrányt jelentő ügyeinek jó része is évtizedekkel korábbra datálható. Ilyen mindaz az elképesztő léptékű csalás, pénzmosás, fegyverkereskedelem és terrorizmus támogatása, amit a hozzá tartozó Bank of Credit and Commerce International (BCCI) létezése során végre tudott hajtani. De a gyanú szerint a BCCI elősegítette az illegális bevándorlást is, hogy tényleg teljes legyen a lista. A Time beszámolt egy történetről: mikor egy pakisztáni BCCI-tisztviselő Amerikába szökött, Pharaon bankja megölette a testvérét és megerőszakoltatta a feleségét. Az elmenekült férfi tanúskodni már nem mert – idézte fel a történetet az október 20-i Magyar Narancs.
Mindezek következtében is Pharaont több évtizede keresi az Interpol – nyilván nem Orbánék döntöttek úgy, hogy azért nem olyan sürgős megtalálni őt. A tíz éve Szicíliában lerohant jachtját nem a magyar kormányfő kérésére hagyták el végül a kommandósok, és nem is a Fidesz kérte, hogy hadd faroljon be szabadon a görög partokhoz Pharaon hajója 2005-ben. Ahogy 2008-ban az amerikai hadsereg sem épp a mi kérésünkre kötött vígan szerződést Pharaon egyik cégével.
Csak ne kötött volna aztán szerződést az állami résztulajdonban álló Mol Nyrt. a szaúdi milliárdos által vezetett Pakistan Oil Fields Limiteddel 2015 áprilisában! Csak ne mondaná most a Mol, hogy a körözés nem befolyásolja a szerződést! Csak ne nevezte volna Orbán Viktor Pharaon professzornak azt a férfit, akinek a kiszervezett cége ingatlant szerzett a magyar miniszterelnök házával szemben. Csak ne vették volna meg a különböző Pharaon nevű cégek Magyarország számos értékes kastélyát Hőgyésztől Seregélyesig vagy épp a Postabank-székházat miniszterelnök-közeli eladóktól!
Merthogy ha az amerikai hatóságokra nem is, Tiborcz Istvánra azért már lehet befolyása a magyar kormányfőnek. És egyre valószínűbbnek tűnik az eddig látottak alapján: a magyar kormány közelében úgy döntöttek, ha már mindenki ezt csinálja, nekünk miért ne legyen szabad: működjünk együtt mi is a szaúdiak Pharaonjával. Ha nem küldték az amerikaiak idejében az ujjlenyomatot, mi is mondhatjuk, hogy két-három Pharaon is létezhet: egyszóval, elkenhető az ügy.
Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Ha a BCCI egykori felfuttatója amerikai vezetőket is megkenhet, és évtizedes körözést úszhat meg, attól még ugyanúgy nemzetközi bűnöző marad, aki rémületes dolgokat tudott keresztülvinni. És rémületes kapcsolatai lehetnek még mindig. Ilyen szempontból nemzetbiztonsági kockázat, ha cége a miniszterelnökével szemben vásárol meg egy ingatlant, vagy ha valami görög betűs Pharaon-cég magyarországi kastélyportfólió kiépítésébe kezd. Ha mindenki szemet huny a milliárdos tevékenysége felett, attól nem Pharaon lesz ártatlanabb, hanem a világ korruptabb és élhetetlenebb. Köztük Magyarország, amelynek vezetői sajnos hetek óta összehordanak hetet-havat erről az ügyről. Hallhattuk már Lázár Jánostól, hogy azt sem tudja, kiről van szó, egészen Kontrát Károly bejelentéséig, miszerint nincs ilyen nevű ember Magyarországon, de ha lesz, majd elfogják. És eddig hogy vihette keresztül mindazt, amit keresztülvitt? Mi a helyzet Pharaon segítőivel, Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzullal vagy Ammar Abu Namous jordán ügyvéddel? Velük felvette már valaki a kapcsolatot? Mi lesz a kastélyokkal, mi lesz a Mol-üzlettel? Vagy ezt az egészet csendben szerették volna megúszni, hátha elkerülhető a nagyobb botrány? Egy Juhász Péter által kiszivárogtatott belügyi irat szerint tudták, kiről van szó, már akkor, amikor a szaúdi félnél rákérdeztek a milliárdosra.
És tudják most is, mit gondoljanak róla. S hogy nemzetközi bűnözőről professzorként beszéljen a kormányfő, hát azt már az amerikaiak nem kérték tőle.”