Utazásaim Breqkel – a fordító gondolatai a Radch Birodalom trilógiáról

„Szerettem dolgozni a trilógián, bár a fordítás több szempontból is nehézséget jelentett. Először is a kedvenc íróim közül többen is (Peter S. Beagle, Catherynne Valente) nagyon gazdag és színes, költői nyelven írnak, és bevallom, szeretek elbíbelődni egy-egy dallamosabb szöveggel. A Radch Birodalom trilógia ezzel szemben elég semleges stilisztikai szempontból, a szereplők hivatalos viszonyrendszere pedig a párbeszédeket is formálissá teszi, és külön fejtörést okozott éppen ezért a tegezés-magázás problematikája, ami az eredeti angolban természetesen nem volt meg. Igyekeztem a szereplők viszonyrendszerének változásait követni, a bizalmas tegezést vagy bensőséges kapcsolatra (pl. Breq és Seivarden között, bár eredetileg Seivarden szolgai megalázkodását jelezte), vagy pedig személynek nem minősülő intelligenciák megszólítására (űrhajók, űrállomások, mellékesek) fenntartani, hogy az »eszköz« (vagy bizonyos szemszögből nézve rabszolga) státuszt kidomborítsam. Jelentősége lett ezért annak, hogy Breqet flottakapitányként magázzák az emberek, de mellékesként lelepleződve a saját legénysége is vívódik azon, hogyan szólítsa.

Ami viszont a vártnál könnyebb feladatnak bizonyult, az a nemsemleges névmások használata volt. Az angol eredetinél külön jelentősége van, hogy a radchaai nyelv csak egy (semleges) nemet ismer, amit Leckie a »she« (vagyis a nőnemű) névmás használatával vált ki, így valamennyi szereplő először nőként jelenik meg az olvasó fejében. Bár kétségtelenül izgalmas játék kitalálni, ki milyen nemű lehet »valójában«, egy idő után nincsen jelentősége. Személyek, és kész. A magyar nyelv éppen ezért nagyon közel áll a történet normanyelvének megtett radchaai nyelvhez, és a fordítás során is természetesen alakult a szöveg. A könyv más nemzetiségű fordítóinak problémái mellett az enyém igazán eltörpült: nekem csak annyi volt a feladatom, hogy a nőnemet valahogyan visszacsempésszem a szövegbe. Mindenki valakinek a lánya, nem egyszerűen a gyermeke, a szülő mindig anya, a testvér mindig húg vagy nővér – amit a nemsemleges névmás eltörölt, azt máshol kellett visszaadni, hogy a szöveg mögött rejlő mentalitás a fordításban is kirajzolódjon.

A munka most lezárult – remélem, sikerült egységes nyelvű, pontos szöveget alkotnom, ami Leckie írói szándékai alá játszik és kiemeli azokat. Hogy Breq kalandjai folytatódnak-e (és vele együtt az enyémek is), még nem tudom – az írónő ugyanebben a világban játszódó, de új történeten dolgozik éppen. Én mindenképpen várni fogom.”