„Az itt vászonra vitt pusztítás és városrombolás - amit azóta még talán Emmerichnek se sikerült felülmúlnia -, az addig sohasem látott animációs technikák és az akkoriban brutálisan drágának számító előállítási költségek minden bizonnyal megtették a hatásukat. El lehet képzelni micsoda gyomrost kaptak az amerikai nézők, mikor az ugyanabban az évben bemutatott A kis hableány lubickolása után, még a mai nézőket is sokkoló testhorror és a kőkemény, nem szokványos cyberpunk elemek a vásznon keresztül behatoltak a retinájukba, és szabályosan erőszakot tettek a bájosan mosolygó kis Ariel emlékén, agyuk valamelyik rövidtávú memóriablokkjának sötétjében. Ennek köszönhetően a VHS korszak amerikájában, a véres neo-tokyoi történet szépen lassan beszivárgott a videotékák pultjai alá, így terjedve kézről-kézre a fiatal mozirajongók körében, melynek eredményeként már a kilencvenes években elég hamar kultikus státuszt vívott ki magának.
Ahogy a szintén kultusz övezte Ghost in the Shell hiányában, az Akira nélkül is egészen másképp festene a mai hollywoodi mainstream mozi science fiction ága. A teljesség igénye nélkül a Mátrix, a Looper, a Push, az Eredet, a Dark City és természetesen az idei sikersorozat, a Stranger Things se lenne ugyanaz az Akira nélkül. Egy snitt erejéig szerepel Michael Jackson Scream című klipjében is, Kanye West pedig akkora Akira rajongó, hogy a Stronger című számának videoklipjében egy az egyben forgatott újra jeleneteket az animéből.”