Egy olyan országban működünk, amelyben hosszú évtizedek óta egyetlen író nem került nemhogy börtönbe, de még bíróság elé sem. Sem a véleményéért, sem egyéb váddal.
„Egy olyan országban működünk, amelyben hosszú évtizedek óta egyetlen író nem került nemhogy börtönbe, de még bíróság elé sem. Sem a véleményéért, sem egyéb váddal. Ez kizárja azt az esetleges feltevést, hogy egy írót nem az idegesítő gondolataiért hurcolna meg a hatalom, hanem valamilyen ürüggyel, például hogy csalna, lopna vagy gyermekeket molesztálna. Le kell szögeznünk: írót vagy újságírót gondolatai miatt már hosszú ideje nem ér bántódás Magyarországon. És ettől Önök kővé dermednek.
Mi azonban változatlanul úgy vélekedünk: akkor fogunk állást foglalni a kormányzat ellen, ha hatalmi agresszió érné az írókat, az újságírókat. A világ számos országában torolják meg a véleményszabadságot – a PEN jóformán már nem is igen tesz egyebet, mint tiltakozik az itt is, ott is börtönbe zárt írók sorsa miatt. Ezzel a valósággal összevetni a magyar helyzetet – előítéletek alapján – megdöbbentő elfogultságra vall, amelyet méltatlannak ítélünk.
(...)
De ha már szóba kerültek a menekültek, helyén valónak tartom tisztázni, hogy ebben a kérdésben nemcsak a magyar kormánynak van álláspontja, hanem a magyar társadalomnak is. Október 2-án több mint 3 millió ember, az ország lakosságának egyharmada nyilvánított arról véleményt, hogy ellenzi bárkik kívülről diktált csoportos letelepítését Magyarországon. Ettől még gyakorlat marad, hogy az életveszélyes helyzetükből kiutat kereső rászorultak, a tényleges menekültek: befogadásra és menedékre találnak országunkban, nem is kis számban.
Ez a magyar történelemben nem először történik meg. A megtámadott kunok befogadása maga után vonta a magyar királyság elpusztítását a mongolok által. De a 20. századból is felidézhetünk olyan példákat, mint amikor Lengyelország német megtámadása után Magyarország védelmet nyújtott a menekülni kényszerülő lengyeleknek – feszültséget, sőt konfrontációt vállalva a német kormányzattal. Ilyen példa a görög polgárháború után a veszteseknek, az új hazát kereső görög baloldaliaknak az együttes itteni letelepítése is.
Ezeket a menekülteket azonban nem külső utasításra fogadta be a magyar állam. Ez szuverenitási s mint ilyen, elvi kérdés. A kérdés nem néhány menekült sorsával, hanem egy állam önállóságával kapcsolatos.
Ide tartozik azonban az az ismeret is, hogy a magyar társadalom, hosszú idegen – köztük iszlám – okkupációk tapasztalatainak birtokában, szkepszissel figyeli a jelenleg Európa fele tartó tömegek tényleges szándékait. Mondhatni, aggódik a fenyegetés miatt, amelyet a migrációval érkező iszlám terrorizmus megerősödése képezhet. De aggódik bizonyos jövőképek miatt is, amelyeket nem terroristák, nem militáns harcosok, hanem egyszerű civil migránsok fogalmaznak meg Európa jövőjével s az általuk elképzelt és óhajtott itteni új renddel kapcsolatban.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
„A kommunisták voltak azok Magyarországon, akik világnézet és a párthoz való hűség alapján döntötték el, ki dolgozhat bizonyos helyeken és ki nem” – írta a Magyar Jelen újságírója.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A csütörtöki csata előtt válaszolt az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
A jövő évi választásnak is súlyos tétje van. Magyarországnak még van lehetősége megakadályozni a brüsszeli terv beteljesedését.
A Spursből két játékost is kiállítottak.
