Egy minap megjelent felmérés szerint a magyarok leginkább az egészségügy helyzete miatt aggódnak.
„Lázár János ugyanakkor szemérmesen elhallgatta, hogy mikor nyithatja meg kapuit az új intézmény. Az érintett százezreket (az agglomerációs települések jelentős része, és ügyeleti rendszerben a Dunántúl északkeleti része is idetartozik majd) pedig elsősorban az érdekli, mikor juthatnak végre emberhez méltó ellátáshoz. A kancelláriaminiszter sajtótájékoztatója utáni napon viszont kibújt a szög a zsákból! Az egészségügyi államtitkár ugyanis „reményét fejezte ki, hogy a választásokig eljutnak az intézmény alapkőletételéig”. Ónodi-Szűcs Zoltán szavai arra utalnak, hogy a betegeknek egyelőre be kell érniük egy 2018-as, vélhetően a választási kampány hajrájára időzített ünnepséggel. Ettől egészségesebbek nem lesznek ugyan, de legalább tudni fogják, hová kell majd húzni az ikszet – gondolhatják a kormányzati kommunikáció irányítói. A politikai elit tagjaiért persze nem kell aggódnunk, hiszen ők törvényben rögzített kiváltságként továbbra is luxuskörülmények között gyógyulhatnak. A mezei betegek viszont leghamarabb csak a 2020-as évek első felétől számíthatnak jobb ellátásra. Persze közülük is csak azok, akik a szerencsének vagy a gondos orvosi ellátásnak köszönhetően túlélik a jelenlegi körülményeket…
Erre egyébként folyamatosan csökken az esély. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen elhangzott: 2000 és 2015 között egyre nőtt azoknak az orvosoknak a száma és aránya, akik külföldön vállaltak munkát. A Kopint-Tárki kutatása szerint ma már a magyar orvosok mintegy 10-12 százaléka dolgozik külföldön, de az aktív gyógyítókhoz viszonyítva 20 százalék fölötti is lehet az arányuk. Egy-egy kisebb mértékű béremelés is csökkenthetné a külföldi munkavállalás valószínűségét. Különösen fontos lenne ez a pályakezdők esetében. Persze, ha ezt úgy sikerül megvalósítani, mint azoknál a fiatal szakorvosoknál, akik a szeptemberi béremelés után kevesebb fizetést kaptak, mint a béremelés előtt, akkor nem csodálkozhatunk, ha az orvosmigráció felgyorsul. Ráadásul, aki egyszer már belekóstolt a külföldi munkakörülményekbe, az nem vágyik vissza az omladozó, gyógyszer-, fertőtlenítő- és műszerhiánytól szenvedő magyar intézményekbe.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A Bolla Bendegúz bécsi játékostársát megverő 23 éves osztrák állampolgár önként jelentkezett a rendőrségen.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Boszniai Szerb Köztársaság elnökét akut hasi fájdalom miatt vasárnap délután Belgrádban kórházba szállították, és műtét vár rá.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
