Halmozottan sérült gyerekekkel Port-Au-Prince-ben

2016. október 05. 21:19

Egy fiatal magyar lány története, aki halmozottan sérült gyermekeket gondoz Haitin.

2016. október 05. 21:19
Nemere Dóra
Képmás

„Nemere Dóra öt éve él a Karib-térség egyik jobb sorsra érdemes országában, Haitin. Önkéntesként érkezett egy helyi árvaházba 2011-ben. Erős volt a kezdés: a főváros, Port-au-Prince egyik szegénynegyedében találta magát, angoltanítás helyett halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozott, kitört egy kolerajárvány az árvaházban, később túlélt egy fegyveres rablást, ahol combon lőtték.

»A húszas éveim közepén rám tört a válság, hogy mit is kezdjek az életemmel.« (...)

Végül Amerikában élő nővére segített, akinek egy barátnője egy olyan segélyszervezet vezetője, amely a 2010-es 170 ezer áldozattal járó haiti földrengést túlélő árva gyerekeken segít. Ők fogadták végül, így Nemere Dóra Haitira utazott 2011 januárjában, hogy a Remény Házában (Hope Home) tanítson angolt.

De jöttek a meglepetések: »Naivan azt gondoltam, hogy Village Espoir egy pálmafás falu lesz, de kiderült, hogy a főváros egyik fallal körülkerített szegénynegyede. 2011-ben még nagyon látszottak a földrengés maradványai, ettől még drasztikusabb volt a helyszín, ahol az árvaház is van. Kiderült, hogy a helyen halmozottan sérült gyerekek is vannak, az én szobám pont az ő épületükben volt. Ez elsőre nagyon meglepő és sokkoló volt.«

(...)

Három héttel érkezése után kolerajárvány tört ki az árvaházban. Ez a nehéz helyzet felgyorsította az összeszokás folyamatát mind a gyerekekkel, mind a helyi dolgozókkal.

(...)

»Kezdetben csak kivittem őket sétálni a kertbe, vagy minimális fejlesztőprogramokat találtam ki, például zsírkrétával rajzoltunk. Később találkoztam olyan külföldi önkéntesekkel, akik szakképzett fejlesztőpedagógusként segítettek kidolgozni a módszereimet. 

(...)

Port-au-Prince-ben nagyon rossz a közbiztonság, ezért bekerített, fegyveres őrséggel védett lakónegyedben béreltem szobát. Ez havonta 600 dollárba került, a Hope Home-nál viszont csak 400 dollár volt a fizetésem, ezért kényszerhelyzetben voltam. Pultosként éjszaka dolgoztam heti 3-4 napot, 8-10 órás műszakokban, ez nagyon kimerítő volt.«

(...)”

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Céklább
2016. október 13. 14:19
Niggerfaszra vágyott? Gyüjjön haza ésszüljön magyarokat, ne a niggereket pátyolgassa. Hülye libsi picsa.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!