A félelem nem gyűlölet

„A kvótafórumok többségén viszont, ahol jártunk, inkább arról volt szó, hogy minden bevándorló potenciális terrorista, akiknek a beköltözésétől rettegni kell.

Én soha nem mondtam ilyet, s ha valaki ilyet állított, azt vissza is utasítottam. A népszavazás előtt egy interjúban is elmondtam, hogy különbséget kell tenni a félelem és a gyűlölet között. Mindent elkövettem azért, hogy az emberek, akik nagyon helyesen osztják a kormány álláspontját, és nem akarják, hogy Brüsszel ilyen komoly döntést hozzon a fejünk felett, azok ne gyűlöletből tegyék ezt, hanem az utódok iránti felelősség miatt. A keresztény ember felelőssége, hogy ne negatív motivációból szülessen a döntés. Én ezért küzdöttem, de el tudom fogadni azt a bírálatot, hogy kiválthatott a kampány negatív érzéseket konkrét emberek iránt.

Megmérték, vizsgálták, számításba vették, hogy ezzel a kampányukkal mennyiben emelkedik a magyarok menekültellenessége és idegengyűlölete? Az Index által rendelt kutatás szerint ez nőtt a kampány alatt.

Ilyen vizsgálatokkal nem foglalkozom, és nincs is jó véleményem ezekről. Annak idején felmérték például, hogy a magyarok többsége mennyire nem szeretne egy fiktív piréz mellett lakni. Mondjak valamit? Én sem szeretnék. Akkor xenofób vagyok? Azért nem szeretném ezt, mert nem tudom, kik azok, és inkább óvatos vagyok az ismeretlennel szemben. Ha ismerem őket, például egy roma családról kérdeznek, akkor viszont lehet, hogy az igen felé hajlanék. Ennyit a felmérések manipulálhatóságáról.”