A regény három, megközelítőleg egyenlő részre oszható. Az első etap a legkevésbé érdekes, itt Jason egy, a sajátjától idegen világban találja magát, ahol nem találja az eredeti identitását.
„A harmadik etap volt azonban az, ami szerény véleményem szerint a legmeglepőbbre és legizgalmasabbra sikeredett. Itt az író átnyergelt egy másik sci-fi alkategóriára (szintén nem árulhatom el, melyikre), és bizony fergetegesen sikerült a váltás. A korábbi részekben felvetett nyomasztó kérdések egy olyan helyzetben kulminálódnak, amely tökéletesen megragadja a múltbeli jó/rossz döntések és megragadott/elszalasztott lehetőségek mátrixát, valamit parádésan fűzi ebbe bele az önazonosság kérdéskörét. Nem mellesleg jó fináléhoz méltóan itt kapjuk a legnagyobb dózisban az izgalmakat, az érzelmeket és az akciót is.
A regény lelkét a szereplők jelentik, ilyen szempontból Blake Crouch alkotása kissé kiegyensúlyozatlan, mivel nagyon a főhősére, Jason Dessenre fókuszál, a többi karakterről, az ellenlábasairól, valamint a fiáról csak minimális tapasztalatokat szerzünk, a főszereplőn kívül csak a felesége, Daniela még olyan, akit viszonylag jobban felépít és bemutat az író. Az ügyesen árnyalt és hitelesnek ható Jason-Daniela pároson kívül mindenki más a margóra szorul. Ez természetesen a koncepció része (aki elolvassa a könyvet, pontosan megérti, hogy miért), a kötet hangsúlyosan a hősére és a szerelmére koncentrál, mégis, nekem néhol hiányérzetem volt, főként Jason elrablójával kapcsolatban... szívesen kaptam volna egy kicsivel több betekintést a gondolataiba és az érzéseibe.
A írás katonás, de magával ragadó stílusa Farkas Veronika fordításában tökéletesen illik a történethez; a sodró tempó ideális; a borító nincs túlcizellálva, de nagyszerűen leképezi a mű fókuszát.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
