A kémkedési ügyekkel az a gond, hogy elmosódnak a határok az ország biztonsága és a törvényesség között. Ezért a bíróságok salamoni, felmentő ítéleteket hoznak, de titkosítják is néhány évtizedre őket.
„Ártatlannak találta a minap elsőfokú határozatában a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa Szilvásy Györgyöt, minden titkok hajdani miniszterét, amely elsőfokú ítélet aligha lepte meg különösebben a közvéleményt. Nem mintha a hazai népesség szentül meg lenne győződve a Gyurcsány-kormány volt tagjának bármiféle ügyben való ártatlanságáról, viszont nagy találati aránnyal képes megsaccolni a bírósági ítéletek végkimenetelét az ilyen Szilvásy-típusú perekben. Az ügy aktáit 2040-ig titkosították, ezért Szilvásy ártatlanságának tényszerű részleteit az előttünk álló emberöltő alatt nem ismerhetjük meg, így viszont a közvélemény szemében a bírósági eljárásnak nincs valóságos tétje.
A kémkedési, árulási, államellenes ügyekkel az a gond (mások szerint az benne a szép), hogy elmosódnak a határok az ország biztonsága és a törvényesség között. (Egy olyan titkosszolgálat, amelyik mindenben a törvénykönyv előírásai szerint működik, annyira hatékony, mint a Riporter őrs volt kisdoboskorunkban.) Ezért a bíróságok többnyire salamoni, felelősséget elhárító, azaz felmentő ítéleteket hoznak, de a presztízsüket és tekintélyüket védendő titkosítják is néhány évtizedre őket.
Szilvásy szerint az igazság is kiderült, ami huszonnégy évnyi titkosítás esetében a kiderülésnek némileg késleltetett formája. Nyilatkozott is felmentése utáni első örömében, ekképpen: »a politikusok, állami vezetők, miniszterek tevékenységét nem büntetőjogi alapon kellene megítélni, a politika közelében lévő hatóságoknak sem kellene büntetőjogi irányba terelniük a politikai vitákat«. Ez bizony nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Szilvásy szerint a politikusokat érinthetetlen kasztként kéne pátyolgatni, mindenféle előjogokkal felruházni, minden felelősséget levenni a vállukról, mondván: ők politikai felelősséget viselnek.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Gerolf Annemans szerint Verhofstadt egy fanatikus és megszállott emberré vált, aki az EU hatalmával akar létrehozni egy birodalmat a semmiből.
