Ernest Cline regénye nem csupán egy fordulatos, gyors váltásokkal és humorral teli sci-fi, szinte minden oldalon találkozhatunk egy-egy utalással, főként a 80-as évek filmművészetével, zenéivel, videojáték-kultúrájával kapcsolatban.
„Az Armada jól és igen szórakoztatóan egyensúlyoz a valóság és az elképzelt között abban a tekintetben is, hogy miként láthatunk egy idegen létformával való kapcsolatfelvételt a maga gyakorlatias módján. A tapasztalt gamer, Zack folyamatosan filozofál, nem csupán önmagáról, de arról is, hogy a könyvben ellenségesként megjelenő idegen létforma tagjai miért úgy reagálnak, ahogy. Elemzi lépéseiket úgy is, mint hirtelen katonává vált stratéga, s úgy is, mint egy kamaszból felnőtté alakuló, gondolkodó, döntéseket hozó ember. »Talán azért tesznek minket próbára, hogy lássák, vajon merjük-e meggyőződésünket tetteinkkel is bizonyítani? Vajon olyan nemesek és önzetlenek vagyunk, amilyennek hisszük magunkat?« (263.) Az univerzumba sugárzott jelek mint a konfliktus forrásai is kérdésként vetülnek fel ebből az aspektusból. A regényben ott rejlik az emberiség önképének kérdése: hogyan látjuk magunkat mint fajt, mint gondolkodó lényeket, illetve milyen üzeneteket küldünk a világűrbe akarva-akaratlan rádióhullámú adásainkkal, s tisztában vagyunk-e mindezek valós súlyával.
A regény valóságot idéző elemeit sokasítja, hogy legendás és/vagy ma is tevékenykedő asztrofizikusok, csillagászok, tudósok név szerint is megemlítődnek, sőt, cselekvő, az események menetét számottevően alakító figurákká válnak. »Sagan bejelentése még csak pánikot sem keltett a hallgatóság körében. Azt hiszem, tudtam is, miért. Évtizedek óta vég nélkül árasztottak el minket az ilyen vagy olyan földönkívüliekről szóló science fiction regények, filmek, rajzfilmek és tévésorozatok. A földönkívüli látogatók már olyan régóta áthatották a popkultúrát, hogy észrevétlenül beágyazódtak az emberiség kollektív tudatalattijába.« (140.) Carl Sagan alakja központi fontosságú a könyvben – mint megkerülhetetlen, legitimizáló erő jelenik meg, és kulcsfontosságú szerepet játszik a küldetésben részt vevők harci bevezetésében, illetve később, az emberiség tájékoztatásában és felkészítésében.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
