„Tény, hogy a 2010-14 közötti ciklus során Orbánt több alkalommal is próbálták az Európai Parlament falai között elszámoltatni, ám ezek a kísérletek rendre elbuktak – legfeljebb az eleve meglévő ideológiai különbségre erősítettek rá: a baloldali, liberális véleményformálók úgy vélhették, hogy a miniszterelnök végre valódi kritikát kapott, míg az Orbánnal szimpatizálók azzal zárták e meghallgatásokat, hogy a miniszterelnök megvédte magát a nyugati elittel szemben.
A kötcsei találkozónak van továbbá egy másik, általánosabb, magán a beszéden túlmutató jelentősége, ami szorosan összefügg azzal, Orbán ellenfelei miért nem találják meg a hatékony ellenszert a miniszterelnökkel szemben. A zártkörű Polgári Piknik – továbbá a Bálványosi Szabadegyetem, illetve a miniszterelnöki évértékelők – olyan, együttesen több évtizedre visszatekintő, állandó rendezvényei a Fidesznek, ahol politikusok és a párt értelmiségi-gazdasági holdudvara rendszeresen találkozik és véleményt cserél.
Ezeket az alkalmakat Orbán iránymutatása dominálja, de szót kapnak a jobboldal meghatározó gondolkodói is – egyfajta kölcsönös, de aszimmetrikus eszmecseréről beszélhetünk tehát, ami évről-évre megerősíti, stabilizálja és aktualizálja az orbáni irányt. Ez a fajta politikusok dominálta értelmiségi találkozó hiányzik teljesen a baloldali és liberális oldalról: nagy ívű beszéd legfeljebb pártkongresszuson vagy nemzeti ünnepen hangzik el, egymástól elválasztva. A balliberális oldal egyetlen felmutatható rendezvénye a balatonszárszói találkozó, ami viszont évek óta leginkább a baloldali, liberális politikus számonkérésének a terepe, nem pedig az értelmiség és politikai elit közös gondolkodásának lehetősége.”