A menedékjog más kérdés, mint betelepíteni

2016. szeptember 02. 11:17

Terrorizmus van, és a terrorizmus veszélye fennáll. Ez nem optimizmus vagy pesszimizmus kérdése. Ha menekülteket ideiglenesen befogadunk, akkor ez a kérdés még nem merül fel. Interjú.

2016. szeptember 02. 11:17
Heller Ágnes
888

Közelíthetünk egy kicsit egy eleven problémához, amiről mindenki beszél? Ez a bevándorlás kérdése. Az eddigi érveléséből és az Amerikára való hivatkozásból az is következhetne, amit egyes baloldali gondolkodóknak vagy politikai erőknek tulajdonítanak Európában, hogy a bevándorlás az nem káros Európára nézve, hanem hasznos. Ha beengedjük a migránsokat, a folyamat eredményeként végső soron megszűnhetnek ezek a fránya, partikuláris érdekeiket követő nemzetállamok, létrejöhet egy Európai Egyesült Államok, ami ezekkel a deviáns elhajlásokkal, mint nemzetállami kötődés, majd végérvényesen le tud számolni.

Én ezzel a gondolatmenettel nem értek egyet. Akárki képviseli ezt a gondolatmenetet. Azaz másként látom a kérdést. Először is itt nem bevándorlásról van szó – első megközelítésben legalábbis. Nem arról van szó, hogy ki telepszik itt le, hanem hogy kinek adunk menedékjogot. Menedékjogot adni és embereket letelepíteni az két különböző kérdés. Az első kérdés úgy merül fel, hogy adunk-e azoknak menedékjogot, akik háborús világból jönnek, akik nem tudják, hogy a saját életük, a gyerekük élete biztonságban van-e. Ebben az esetben azt mondom, menedékjogot kell adni az embereknek. Ez az, ami a humánumból és a Biblia értékeiből egyaránt következik. Itt Ferenc pápának teljesen igazat adok. De az, hogy menedékjogot adunk, nem jelenti azt, hogy betelepedhetnek nálunk emberek. Az egy teljesen más kérdés.A menedékjog addig tart, amíg a veszély fennáll. Ha a veszély már nem áll fenn, akkor az embereknél megnézzük – hogy azok közül, akiknek menedékjogot adtunk vendégbarátságként, mert hiszen mi magyarok legalábbis a vendégbarátságról vagyunk híresek – hogy akarjuk-e, hogy letelepedjenek. Ez két külön kérdés, ami nagyon különböző szinten van. Minden államnak ráadásul megvannak a saját törvényei is – Magyarországnak is – és a törvények döntik el, hogy melyik menekültnek – amennyiben kérvényezi – adnak ideiglenes vagy állandó letelepedési engedélyt. Ez tényleg nem dönthető el központilag. Az viszont eldönthető központilag, hogy menedékjogot adjunk-e millió számú embernek, akik éhesen-szomjasan, gyermekekkel, majdnem vízbe fulladva megjelentek Európa kapujában. A menedékjog más kérdés, mint betelepíteni. Azt hiszem, hogy a betelepülés problémákkal jár, mert a nemzetállamokba nagyon nehéz integrálódni. (Amerikába könnyebb integrálódni.) Nagyon sok kell ahhoz, hogy egy integráció sikeresen valósuljon meg. Ennek nagyon sok előfeltétele van, és ezekről a feltételekről szerintem akkor lehet beszélni, amikor a háborús állapot megszűnik és amikor a menekülteknek lehetőségük van a hazájukba való visszatérésre. Akkor lehet dönteni, hogy ki az, aki maradjon, ki az, aki nem maradhat. Ki integrálható és ki nem integrálható. Nem hiszem, hogy Európa demográfiai kérdései ezzel megoldhatóak, bár érvelnek így az integráció mellett.Azt gondolom, hogy az integráció összetettebb történet: meg kell nézni ki az, aki integrálható és amennyiben olyan ember található, akár százezer is, aki könnyen integrálható, akkor bizonyos fokig ez könnyíthet Európa demográfiai problémáján.

(…)

Nem vagyunk-e a túl optimisták vagy elővigyázatlanok, hogyha egy ilyen „nézzük meg, adjunk három év próbaidőt, majd kiderül, hogy tudnak-e asszimilálódni vagy sem” hozzáállást képviselünk, és közben mégiscsak azt látjuk a hírekben, hogy itt is egy merénylet, ott is egy terrorfenyegetés. Tehát nem vagyunk-e túl optimisták, esetleg naivak ebben a kérdésben, ha arra az alapra helyezkedünk, amit Ön mond?

Nézd, terrorizmus van, és a terrorizmus veszélye fennáll. Ez nem optimizmus vagy pesszimizmus kérdése. Ha menekülteket ideiglenesen befogadunk, akkor ez a kérdés még nem merül fel. Mert ha figyelted a terroristákat, majdnem mind másod- vagy harmad generációs, francia vagy belga és állampolgár volt. Tehát nem azokból kerültek ki, akik frissen menedékjogot kértek egy országban. Más a szituáció: amikor már be akarsz épülni, amikor magadat kizártnak érzed, főleg ha fiatal vagy, akkor kalandvágyból csatlakozol terrorista csoportokhoz – sajnos ilyen előfordult.

Különben nem tudom, hogy emlékeztek-e, ez már a harmadik terrorhullám Európában. Sosincs erről szó. Volt egy első terrorhullám, ugye az a 70-es években volt. Akkor voltak olasz terroristák, voltak német terroristák, voltak palesztin terroristák. Elég sok terrorhullám volt. A második a torony elleni támadás volt (2001. szeptember 11., New York, World Trade Center -  a szerk.), ez pedig a harmadik terrorhullám. Ami annyit jelent, hogy a terror visszatér. Sajnos ebben nem vagyok optimista.Szerintem lesznek terroristák, akármit csinálunk. Ha a fejünk tetejére állunk, akkor is lesznek terroristák. Kivédhetjük az aktuális terrortámadásokat, kivédhetjük az aktuális terroristákat, de teljes biztonságban nem lehetünk a terrorizmus elől. Sajnos szomorú, de ezt ki kell jelenteni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 118 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
oskar
2016. szeptember 03. 16:41
Egyébként azt sem lehet érteni, hogy Líbiából a Földközi tengeren útnak indulókat miért nem Líbiába mentik vissza és nem Olaszországba? 2004-ben a Haiti menekülteket az USA visszamentette, vagyis nem engedte USA területre.
magnamater
2016. szeptember 03. 11:31
Ó bölcs filozófus asszony, mivel magyarázod, a nemzetállam kizárólag a választottaknak járhat?
Dénia
2016. szeptember 03. 08:51
"A menedékjog más kérdés, mint betelepíteni" Ezt tisztázzátok Merkellel, meg Brüsszellel. Ők egyértelműen betelepítésről és integrációról beszélnek.
catalina9
2016. szeptember 03. 07:51
A második a torony elleni támadás volt (2001. szeptember 11., New York, World Trade Center - a szerk.)," na neeee! "..A 2001. szeptember 11-i támadások géprablói közül 15 szaúd-arábiai CIA ügynök volt, akik az amerikai kormánynak dolgoztak, nyilatkozta az iráni globális tévéállomásnak Dr. Kevin Barrett amerikai tudós, aki alapító tagja volt a „9/11-et kivizsgáló tudományos panelnek”. AZ AMERIKAI KORMÁNY CÉLJA AZ VOLT, HOGY A KÖZEL-KELETET IZRAELNEK KEDVEZŐ MÓDON PUSZTÍTSA EL. Barrett azt követően nyilatkozott, hogy több amerikai törvényhozó sürgette a Fehér Házat, szüntessék meg a támadásokról készített jelentés eddig nyilvánosságra nem hozott 28 oldal titkosítását. A 15 szaúd-arábiai olyan „munkavízummal” lépett az Egyesült Államokba, amelyet csak a Szaúd-Arábiában a CIA-nak dolgozó ügynökök kapnak. Csakhogy ezek az emberek közül egyetlen egy sem tartózkodott a repülőgépeken. Az utaslistákon egyetlen egy arab név sem volt. A támadásokkal a cél az volt, hogy ne csak elpusztítsák a Közel-Kelet Izrael számára kényelmetlen országait,..."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!